Csaknem nyolcvanan haltak
meg tavaly munkabalesetben, a sérültek száma pedig közelít a 24 ezerhez. Ez utóbbi adat négy év alatt mintegy húsz százalékos növekedést mutat.
Április 28-án világszerte megemlékeznek a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra. Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára. Ezt eredetileg kanadai szakszervezetek kezdeményezték 1984-ben, s azt 1996-tól a nemzetközi szakszervezeti szövetség, míg 2003-tól az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) is elismerte. Magyarországon ezt a napot 2012-ben nyilvánították hivatalos emléknappá, amire Csepelen a Magyar Szakszervezeti Szövetség csütörtökön emlékezett meg,
Tavaly a munkavédelmi érdekegyeztetés tekintetében pozitív változások történtek. A munka törvénykönyve (Mt.) múlt évi módosításának köszönhetően – amely 2019. január elsején lépett hatályba – az igen alapos előkészítés és a többszöri egyeztetés nyomán a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) javaslatai szinte kivétel nélkül bekerültek a jogszabályba.
Meggyőződésünk, hogy az Mt. változása, amely többek között a munkavédelmi képviselők oktatását is jelentősen megszigorította, hathatósan hozzájárul majd az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtéséhez, a munkabalesetek számának csökkentéséhez.
Elismerésre méltó eredmény az elmúlt év őszén lezárult – a mezőgazdaság ágazatában végrehajtott – kétéves kormányzati kampány, amely hozzájárult ahhoz, hogy az ágazatban a halálos munkabalesetek száma látványosan kevesebb lett. Meggyőződésünk, hogy a jövőben más ágazatokra vonatkozóan is szükség lenne hasonló rendezvénysorozatokra – és persze a fokozott és hatékony hatósági ellenőrzésre.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség nagy várakozással tekintett a 2016-ban megalkotott Munkavédelem Nemzeti Politikára, remélve, hogy annak céljai és a célok megvalósítását szolgáló feladatok, eszközök jelentősen javítják a hazai munkavédelem helyzetét, segítenek csökkenteni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, a munkabalesetek számát. Bíztunk benne, hogy ez hozzájárul a munkavállalók egészségének védelméhez és munkavégző képességük hosszútávú megőrzéséhez, a munkakörülmények javításához.
Sajnos nem így történt. A munkabalesetek száma – úgy tűnik –megállíthatatlanul és folyamatosan nő. A halálos kimenetelű munkabalesetek száma nem változott – évi nyolcvan körül alakul –, de továbbra is elfogadhatatlanul magas. Meg kell találni, fel kell tárni, el kell mondani a bekövetkezésük valódi okait. Egyébként 2010-ben alig több mint 17 ezer, tavaly viszont már csaknem 24 ezer munkahelyi baleset következett be.
Nem tudjuk elfogadni és végtelenül leegyszerűsítőnek tartjuk a kormányzat azon érvelését, hogy a 2013-tól emelkedő baleseti számok mögött csak a foglalkoztatottság növekedése és a feldolgozóipar bővülése áll. Nyilván felfedezhetők ok-okozati összefüggés a munkavállalók létszáma és a balesetek számadatai között. Sokkal valószínűbb azonban, hogy munkabalesetek bekövetkezését leginkább a munkáltatók és a munkavállalók felelőtlen, jogszabályokat nem követő, munkavédelmi normákat megszegő magatartása okozza. Ez független a munkavállalók létszámától.
Ezt támasztják alá a munkavédelmi ellenőrzésekről szóló jelentések is: 2018-ban az ellenőrzött munkáltatók 72,8 százalékánál tártak fel a felügyelők valamilyen munkavédelmi normasértést, ami elfogadhatatlanul magas arány! A legrosszabb a helyzet a kis- és közepes vállalkozásoknál. Úgy tűnik, hogy ezek a cégek a munkavédelmi célú ráfordításokban költséget és nem hasznot látnak, ellenérdekeltek az ilyen kiadások növelésében, a munkakörülmények javításában.
Ennek egyenes következménye az ilyen vállalati kultúrában amúgy sem magas fokú munkavédelmi tudatosság leértékelődése, a munkavédelmi helyzet folyamatos romlása. Megfigyelhető, hogy a munkabalesetek száma közel négyszeres, míg a halálos munkabalesetek száma huszonötszörös nagyságrendű a nagyvállalatokhoz képest. Ez nem lehet véletlen!
másik fő ok a munkavédelmi ellenőrzések alacsony hatékonysága. A birságoknak nincs elrettentő ereje. A munkavédelmi helyzet javításában kiemelt szerepe van a munkavédelmi hatóságnak, amelynek szakemberei elismerésre méltó munkát végeznek az egyre szűkülő keretek között is.
A gyakorlat bizonyítja, hogy a szétszabdalt irányítási rendszer, a gyakori átalakítások, a folyamatos létszámcsökkentés negatívan befolyásolták a hatósági munka és ellenőrzések hatékonyságát. Ezek következtében a munkavédelmi ellenőrök minden évben egyre kevesebb munkáltatóhoz jutnak el. Jelenlegi létszámuk mellett egy emberöltő sem elég ahhoz, hogy minden vállalkozást munkavédelmi ellenőrzés alá vonjanak.
A MASZSZ különböző javaslatokat fogalmazott meg a munkavédelmi felügyelet rendszerének megerősítésére, a működés tárgyi feltételeinek javítására. Ebből semmi sem valósult meg. Sőt! Számunkra értehetetlen okokból, a kormányzat a növekvő munkabaleseti adatok ellenére a főosztály harminc százalékos létszámleépítésével reagált! Ez ellentétes a nemzeti politika szellemiségével.
Tiltakozunk a hatóság létszámleépítése, az ellenőrzési funkció bármilyen gyengítése ellen! Ezzel komoly szakmai ismeretekkel bíró szakemberektől válik meg az állam! Alig hihető, hogy valós képet mutat a munkavédelmi hatósághoz az elmúlt időszakban bejelentett foglalkozási megbetegedések száma is. A valóság ennél sokkal elrettentőbb lehet – a magyar lakosság egészségi állapota is ezt tükrözi.
A MASZSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a foglalkoztatottak csak mintegy fele részesült a 2017 jelentés alapján foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásban; a közel 1.217.000 regisztrált vállalkozásból csak 85 ezer gazdasági egységbél volt ilyen ellátás.
Nem lehet, nem szabad szó nélkül túllépni a második leggyakrabban feltárt munkavédelmi mulasztások okai mellett sem. Ez pedig nem más, mint a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégezését szavatoló munkavédelmi ismeretek hiánya.
Ez azért is elkeserítő, mert a nemzeti politika kiemelten foglakozik a munkavédelmi szakemberek, munkavállalók és sérülékeny csoportok munkavédelmi képzésének, oktatásának kérdésével.
Fel kívánjuk hívni rá a figyelmet, hogy ez a kérdés több ízben is napirendre került az Országos Munkavédelmi Bizottságban, de érdemi munka sajnos a célok megvalósítására nem történt.
Nagyon fontosnak tartjuk a korkedvezményes nyugdíj eltörlésének és az öregségi nyugdíjkorhatár emelésének következtében kialakult munkaélettartam-növekedés kihívásaira történő válaszok kidolgozását, meghatározását. Meg kell találni a megoldást annak érdekében, hogyan tudják a munkavállalók megőrizni hosszabb távon a munkaképességüket. Ehhez szorosan kapcsolódik a fokozott egészégkárosító munkakörben foglakoztatott munkavállalók helyzetének rendezése. Ezt a kérdést is prioritásként kezeli a a nemzeti Politika, de sajnos a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán az egyeztetések zátonyra futottak.
A munkáltatók és a munkavállalók jogkövető magatartásának alapfeltétele a munkavédelem szempontjait figyelembe vevő tudatos értékrend kialakítása, a kockázatmegelőzés kultúrájának megismerése, megteremtése. Ehhez szükség van a munkavédelmi ismeretek beépítésére az alaptantervekbe, a szakképzésbe az általános iskoláktól az egyetemekig.
A munkavédelmi szakemberek tudásának, ismereteinek magas szinten tartása is hozzájárulhat a munkavédelmi kultúra és színvonal emelkedéséhez. Meg kell határozni a továbbképzés módozatait, tematikáját, be kell indítani a szakemberek továbbképzését.
A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek tekintetében javítani szükséges a bejelentési kötelezettség teljesítését. A jelenlegi helyzet rendkívül veszélyes, mert bejelentésük nélkül a foglakozási megbetegedéseket nem lehet azonosítani, felderíteni és ezek hiányában megelőzni sem. Megfontolásra javasoljuk az önálló munkahelyi balesetbiztosítás bevezetését!
A munkavédelmi tárgyú ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében újra kell gondolni az ellenőrző hatóság létszámát, és javítani kell működésének tárgyi feltételeit. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez fűződó munkavállalói jogok képviselete napjainkban központi jelentőséggel bír. Meggyőződésünk, hogy ebben a kedvezőtlen társadalmi környezetben pozitív eredményeket csak a munkavállalók fokozottabb részvételén keresztül lehetséges elérni. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a munkavédelmi képviselő jogosultságainak további bővítését, kiszélesítését.
Ismételten biztosítani kell a szakszervezetek munkavédelmi ellenőrzési jogát. A megelőzés leghatékonyabb módja az együttműködésre épülő munkavédelem. Hogy szó szerint idézzünk a 2016-os jelentésből: a „munkavállalói oldal javasolja, hogy – a környező EU-tagországok mintájára – lehetőséget kell biztosítani a társadalmi szervezetek aktív részvételére a munkahelyek, munkakörülmények ellenőrzése tekintetében ezzel is erősítve az Országos Munkavédelmi Bizottság szerepét az ellenőrzési koncepciók, ütemtervek megvitatása, az ellenőrzések tapasztalatainak megosztása terén. Meggyőződésünk, hogy a munkabalesetek megelőzésének leghatékonyabb módja a szoros együttműködés az állam, a munkáltatók és munkavállalók, valamint a társadalmi szervezetek valamennyi szereplője között”.