Magasabb bért, több jogot a munkavállalóknak!

Tisztességes bért, napi

legfeljebb nyolcórás munkaidőt, ötnapos munkahetet, s általában is több jogot követelünk a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek! Vagyis azon a harcos úton megyünk tovább, amelyen elődeink annak idején elindultak. Hiszen a chicagói

munkásszakszervezetek már 1886. május 1-jére sztrájkot szerveztek a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. Magyarországon egyes területeken ma is ez a tét.

Amerikában a több napig tartó demonstráción mintegy 350 ezren vettek részt, amely május 4-ig különösebb atrocitások nélkül folyt, ám akkor anarchisták bombát dobtak a rendőrök közé, akik tüzet nyitottak a tömegre. Hét rendőr és négy tüntető meghalt, s később a merénylet hat feltételezett elkövetőjét halálra ítélték, két embert meg börtönbe zártak. Ez a nap alkalom arra, hogy emlékezzünk azokra, akik az életüket áldozták a ma már természetesnek tűnő munkavállalói jogokért. 

A napjainkban ismét aktuális munkaidő-csökkentést már az 1889 júliusában Párizsban a szocialista és munkáspártok által megalapított II. Internacionálénak is a legfontosabb célja volt. A szervezet második kongresszusán – 1891-ben – május 1-jét pedig hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé nyilvánították. Ez a nap később világszerte állami ünnep lett.

Mindez már csak történelem, hiszen a szakszervezetek követelésére egyebek mellett általánossá vált a nyolcórás munkaidő, a dolgozókat megillető fizetett szabadság, illetve az egészség- és nyugdíjbiztosítás. Május 1-je mégsem csupán a munka – a dolgozók – felhőtlen ünnepe. A munkavállalók szervezetei kivívtak ugyan számos, a dolgozók érdekeit szolgáló kedvezményt, ám sok dolga van még itthon az érdekképviseleteknek. 

A közszolgáltatások területén nagyjából lehetetlenné tették a legerősebb érdekérvényesítő eszköz, a sztrájk bevetését, évek óta nem sikerült előre lépni az egészséget fokozottan veszélyeztető munkakörökben foglalkoztatottak korkedvezményes nyugdíja kapcsán, a versenyszférában pedig bejött a „rabszolgatörvény”, amely szerint akár hatnapos is lehet a munkahét. A közszolgák ugyancsak sokat veszítettek egy nemrégiben elfogadott törvénymódosítás miatt, mert egyebek mellett odalett a fizetett ebédidő, és elbukták a rendes szabadságuk egy részét.

A rendszer egyik legvitatottabb eleme amúgy a 2012-től hatályos munka törvénykönyve, amely alaposan megnyirbálta a dolgozók és a szakszervezetek jogait. Könnyebb és olcsóbb lett az embereket kirúgni, megszűnt az érdekképviseletek vétójoga, s a munkavédelem területén is korlátozták a beleszólási lehetőségüket, miközben a munkahelyi balesetek száma folyamatosan emelkedik.

Lehet tehát május 1-jén ünnepelni, de ezekről az ügyekről sem feledkezhetünk meg. Ez a nap alkalmat kínál arra, hogy a követeléseinket megismételjük, és erőt mutassunk: a harcot nem adjuk fel, hanem erősek és tettre készek vagyunk. Erre azért is szükség lehet, mert a munka törvénykönyve újabb módosítására készül a Fidesz, hogy tovább csorbítsa a jogainkat.

Jó majálisozást mindenkinek, de senki ne feledje: a vurstlinál, a sör és virslinél sokkal többről van szó. A munka – a munkások – ünnepének jelentősége ennél lényegesen nagyobb. Legyen ez – az elődökre emlékezve – látványos demonstráció is, és tegyük nyilvánvalóvá: a tőkével és a mindenkori hatalommal szemben a szervezett dolgozók közössége jelentős erőt képvisel. Ne feledjük, a hazai szűkre szabott keretek között is van lehetőség – amint arra a bérkövetelések kapcsán bizonyságot tettünk – a munkavállalók akaratának érvényesítésére. Emlékezzen mindenki a közelmúltban lezajlott sikeres sztrájkokra, amelyek jól mutatják: együtt tényleg erősebbek és bátrabbak is vagyunk.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség tiszteletét és megbecsülését fejezi mindazoknak, akik az egykori hősök emlékéhez méltó módon harcolnak a dolgozók érdekeiért. Elismerés illet mindenkit, aki kész fellépni a munkavállalókért, és ezt az eszmét kell képviselni idén május 1-jén is! Európai bért követelünk a dolgozóknak, s a nemzetközi normáknak megfelelő jogokat a szakszervezeteknek! Ebből nem engedünk!

Amiből nem engedünk:

– Módosítsák a munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, valamint a túlórára vonatkozó rabszolgatörvényt vonja vissza a kormány!

– Emeljék a minimálbért legalább kétszámjegyű mértékben, állítsák vissza a cafetériát, rendezzék a közszféra béreit!

– Követeljük a sztrájkjog újra szabályozását, érdemi párbeszédet, előzetes egyeztetést a dolgozókat érintő törvények módosításánál!

– Követeljük egy rugalmasabb nyugdíjrendszer kidolgozását, a korengedményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszahozásától a megváltozott munkaképességű dolgozók tisztességes támogatásáig! Méltányos nyugdíjemelést követelünk, ami figyelembe veszi a bérek emelkedését!