Dr. Brenner nyaranta
fürdőorvosként rendelt a Tátra különböző szanatóriumaiban. „Nincs diadalmasabb, szebb dolog, mint ifjú segédorvosnak lenni, fürdőn, ahol 4-5 nő rajong az emberért, emellett jól élni (Tátra), pezsgőzni, kirándulni. Morfiumot is fecskendezni néha halmozott coitusok után, stb. stb.” – foglalta össze Csáth az aranyidőket. A pesti Jónás Olga tébécés nővérét kísérte ótátrafüredi kúrára, amikor megismerkedett a fiatal orvossal. 1913-ban, háromévi viszony után házasodtak össze; kapcsolatukról Csáth pontos feljegyzéseket vezetett: a Sonkának, Seggecskének és még sok másnak nevezett Olgával hányszor szeretkezett, illetve melyik könyvét adták ki, mennyi pénzt keresett és hány másik nőt szerzett meg. A házasságkötés után mindezt kiegészítette a háztartás költségeivel és felszerelésének alapos dokumentálásával.
Az első világháború kitörése döntötte el végleg Csáth és a mérgek csatáját. 1914-ben katonaorvosi szolgálatra rendelték, megjárta a déli és a keleti frontot, majd Budapestre vezényelték. A kimerültség és a stressz miatt megemelt morfium- és pantoponadagokon élt, függőségét már a hadseregben sem tudta titkolni: eredménytelen zárt intézeti kezelés után egy évre szabadságolták, majd felmentették. 1917-ben Regőcén lett körorvos.
A háború kitörése után egyetlen novella kivételével csak orvosi tárgyú írásokat írt.
Az eszem nélkül nem élhetek…