Alábecsülte az idei
pénzromlás mértékét a kormány. Főleg a nyugdíjasok és a nagycsaládosok életkörülményei romlanak.Hat és fél éve nem volt olyan jelentős mértékű a drágulás, mint 2019 áprilisában. A KSH csütörtökön közzétett
adatai szerint – az előző év azonos időszakához képest – átlagosan 3,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon. Különösen érzékenyen érinti a családokat, hogy az élelmiszerek ára egy év alatt 5,2 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben, összességében 20 százalékkal, a burgonya, a friss zöldség és a gyümölcs drágult, a liszt ára 11, a péksüteményeké közel 10, a kenyéré pedig 8 százalékkal lett magasabb. Legfeljebb némi gyógyír lehet minderre, hogy a tojást 8,5, a tejet 6,2 és a cukrot pedig 3,6 százalékkal adták olcsóbban. A jövedéki adó emelkedése miatt a szeszes italok ára, 8,5 a dohányáruké pedig 12,7 százalékkal nőtt. A lakásjavítási- és karbantartási szolgáltatások 12 százalékos áremelkedésében minden bizonnyal közrejátszott az egyre égetőbb munkaerőhiány is. Az idei inflációs adatok ismeretében az idei 2,7 százalékos nyugdíjemelés cinikusnak mondható. Nemcsak, hogy alábecsülte az éves pénzromlás ütemét a kormány, hanem ragaszkodik is a valósnál alacsonyabb értékhez, ugyanis a Brüsszelbe április 30-án beadott konvergenciaprogramban is ez évre a 2,7 százalék szerepel – mondta a Népszavának Katona Tamás egyetemi tanár. Az infláció növekedésében jelentős szerepe van a – nem egy esetben sztrájkok nyomán elért – béremeléseknek