Malcom Trobe, az Iskolai és egyetemi vezetők társaságának (ASCL) titkára szerint a 18 évesnél fiatalabb diákoknak már annyira megszokottak a digitális szolgáltatások, hogy gondot okoz számukra a kis- és nagymutatós változat értelmezése. “Ahhoz vannak hozzászokva, hogy mindenhol digitálisan látják az idő megjelenését, a telefonjaikon, a számítógépeiken. Szinte minden digitálisan kerül eléjük, így arra is számítanak, hogy az időt mindenhol így fogják megjeleníteni.”
Trobe, aki korábban igazgatóként dolgozott, elmondta, hogy a tanárok azt szeretnék, ha a diákok nyugodtak lennének az órákon, és a hagyományos órák felesleges stresszt jelenthetnek a számukra. Szerinte az iskolák szeretnének mindent annyira könnyűvé és lényegre törővé tenni, amennyire csak lehetséges, így jó pár helyen (például a londoni Ruislip gimnáziumban és a Cockermouth iskolában) az tűnt a legjobb megoldásnak, hogy leszereljék az analóg órákat az osztálytermekben.
Az ASCL titkára szerint természetesen tanítják a diákoknak, hogyan kell olvasni egy analóg óra számlapját, de a fiataloknak ennek ellenére is problémát okoz a pontos idő megállapítása a mutatók segítségével. Ami viszont ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a különböző kütyük hatására sok kisdiák számára már az is egyre nehezebb, hogy megtanulják a ceruza és a toll használatát.
“Ahhoz, hogy képesek legyünk megfogni és mozgatni egy ceruzát, komoly kontrollra van szükség az ujjak finom izmai felett. A gyerekeknek sokkal több lehetőséget kellene biztosítani, hogy gyakorolják ezt a képességet.” – mondta még 2018-ban Sally Payne szakértő. “Egyszerűbb a gyerek kezébe egy iPadet adni, mint arra ösztönözni, hogy olyan izomépítő játékokkal foglalkozzon, mint az építőkockák vagy éppen a vágás/ragasztás. Ezek hiányában a gyerekek nem képesek elsajátítani azokat az alapmozdulatokat, amik szükségesek ahhoz, hogy később rendesen használni tudják a ceruzát vagy a tollat.”