…Most május 26-án pedig újabb bizalmat kapott a Fidesz-
KDNP, és bizony örömmel mondhatom, hogy a korábbi
eredményeinket is túlszárnyalva további 9 százalékkal
tudtuk növelni támogatottságunkat Miskolcon.
A nagy bizalom, pedig még nagyobb felelősséggel jár.
Amely arra kell sarkaljon bennünket, hogy a felelősen
végzett munkáról még inkább felelősen számoljunk be,
ahogy a bizalom elnyeréséhez az őszi választásokon
pedig felelősen hirdessünk programot az előttünk álló
évtizedre.

Erre utal tehát mai értékelő és programadó
rendezvényünk címe: Miskolc 2030.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Jelen és jövő, nincs múlt nélkül. Történészi axióma ez,
ahogy az is, hogy minél inkább ismerjük a múlt valós
tényeit, – ahogy Tacitus mondta Sine ira et studio,
vagyis harag és részrehajlás nélkül, – annál
pontosabban láthatjuk jövőbeli lehetőségeinket, s azt,
hogy e jövő képei derűsek-e, vagy netán borúsak.
A tények makacs dolgok, s ennek jegyében engedjenek
meg néhány kép és adat kivetítését, amelyet a mai
napra készülve állítottam össze Önöknek.

Íme a tények:

Barátaim, talán e képek és e tények után haza is
mehetnénk! Világos, hogy miből mi lett, honnan
indultunk és hova érkeztünk.
Csakhogy a tények azért mégis magyarázatra szorulnak,
ahogy az elmúlt két évtized is 2019-ből tekintve már elég
távolságot ad a szemlélőnek, ahhoz, hogy ne essen a
tipikus hibába, miszerint nem látja a fától az erdőt.

Tisztelt Miniszter Úr! kedves Miskolciak! Barátaim!

Ma tehát újra számot vetünk.
De ez alkalommal nem csak az elmúlt évet vesszük
górcső alá. Két ciklus, egy kilenc éves periódus zárul le
idén. És amikor 2010-ben átvettem a város vezetését a
szocialista-liberális városvezetéstől ők ugyancsak két
ciklust zártak, egy nyolcéves városvezetési időszakot.
Vagyis van mit elemeznünk, van úgymond két „elmúlt
nyolc év”-ünk, amivel szembe nézhetünk, s amiből
levonhatjuk a tanulságokat, hogy aztán csak előre, a
következő évtizedre tekintsünk 2030-ig.
Kiszámíthatóság, Fejlődés, Biztos jövő!
Na, ez az, ami biztos nem volt 2002 és 2010 között
városunkban!
Miskolc, a kádári szocializmus acélvárosa, az ország
második legnagyobb lélekszámú települése a
rendszerváltozás után nem csak a borsodi, de az egész
Észak-Magyarországi válságrégió központja lett.
Leszakadása 25 éven át tartott.
A helyi nehézipar bedőlésével sorra zártak be az
üzemek és a mesterségesen 200.000 fő fölé duzzasztott
lélekszámot nem bírta eltartani a város gazdasága.
Óriási lett a munkanélküliség, az elszegényedés.

2010-re Miskolc a csőd szélére került. A város
adósságállománya hatalmasra, nettó 36 milliárd forintra
nőtt.
Ráadásul az összeg a kamatok miatt folyamatosan
emelkedett.
A munkanélküliség 2002 és 2010 között a KSH adatai
alapján 50 százalékkal nőtt, és 2010-re meghaladta a 12
ezer főt.
Miskolc abban a nyolc évben, vagyis 2002 és 2010
között két szocialista minisztert is adott.
(kis kivárás, szétnézés, sóhajtás!)
Hát nem látszott!
Aztán az, hogy a kettőjük közül az egyik Gyurcsány
Ferenc szociális és munkaügyi minisztere volt, na, az
meg végképp nem látszott!
Miskolcot a jelentősebb, munkahelyteremtő beruházások
rendre elkerülték, még a messiásnak hitt almazselé gyár
is csak álom maradt.
A város gazdasági erejét és versenyképességét tekintve
a 22 megyei jogú város közül a 17. helyen kullogott.
A munkanélküliségnek a szegénység egyenes
következménye lett. Ahogy a társadalmi lecsúszásnak
pedig egyenes következménye volt a közösségi
önbecsülés hiánya, és e sor végén, pedig világos, hogy
a morál és a rend megbomlása állt.

Ez a folyamat ment végbe 2002 és 2010 között
Miskolcon. Munkanélküliség, elszegényedés,
önbecsülés hiány, a morál és rend megbomlása.
Gombamód szaporodtak a nyomortelepek, ezeket és
környéküket birtokba vették az együttélés normáit
betartani képtelen emberek, a bűnözők, a nyomor
vámszedői az uzsorások, és a drogüzérek. Ezzel együtt
felerősödött az erőszak, amely immár az egész város
lakosságának mindennapi életét nyomorította meg.
A szocialista liberális belügyminiszter és Gyurcsány
Ferenc miniszterelnök még azon volt felháborodva, hogy
Miskolc rendőrkapitánya ki merte mondani, hogy a
városban volt cigánybűnözés.
2006-ban már 13 ezer regisztrált bűncselekmény történt
a városban. Napi 35-36 bűncselekményt követtek el
Miskolcon ebben az időben.
Gondoljanak bele! 40 percenként egyet…
És aztán mindez nem volt elég nekünk.
Valamelyik zseni kitalálta, hogy de jó lesz a „Fészekrakó
program” az Avason. Az akkori városvezetés meg azt
mondta, hogy ez nem az ő bizniszük…
Na, nekem ne mondják, hogy mindezt a magán szektor
intézte, és ne mondják, hogy a politika nem tudott mit
tenni. Azt meg végképp ne, hogy ezt a városvezetés
nem tudta volna megakadályozni!
Érdekes módon mi meg tudtuk!
Hát persze, hogy nem tudták, ha nem is akarták.
Vagy, ha netán akarták, akkor tehetetlenek voltak.

Több mint ezer alulszocializált, társadalmi együttélésre
alkalmatlan figurával árasztották el az Avast e program
keretében.