…Olyanok kaptak

lakást az Avason, akik a költségeket
nem fizették és az épületeket teljesen lelakták, miközben
terrorizálták a tisztes lakókat.
Meg is lett az eredménye. Az Avas lett az ország egyik
legrémisztőbb lakótelepe.
Mindeközben a városvezetés pedig 30 képzetlen
városőrrel akarta fenntartani a biztonságot, és jó
tanácsként azt mondták a miskolciaknak, hogy lehetőleg
este ne menjenek az utcára.
Ez volt a rögvalóság 2010 előtt Miskolcon.
A rendetlenség, a fejetlenség, a káosz mindenre
kiterjedt.
Hogy milyen szürreális rendetlenség volt ebben a
városban, azt egyetlen példa is jól igazolja.
2010-ig Miskolcon, a városi ügyeket illetően nem létezett
központi iktatás.
Michel Crozier (Krozié) a híres bürokrácia kutató
mondja, hogy nincs valódi közigazgatás ott, ahol nincs
központi iktatás!
Jól mondom Rektor Úr??!!
És Miskolcon nem volt!
El lehet képzelni, mennyire voltak átláthatóak az
önkormányzat és cégeinek az ügyei és velük együtt a
város dolgai.

Semennyire!
A Miskolc Holdingban átláthatatlan ügyletek zajlottak, a
városi cégek állapota katasztrofális volt, miközben a
vezetők milliós összegeket vettek fel év végi
prémiumként, amúgy sem kevés fizetésük mellé.
Mondjuk ki, valahogy abból az időből sohasem volt
semmire bizonyíték.
És, ha ilyen a gazda, akkor ilyen lesz a környezete is!
Kezd minden az enyészeté lenni, vagy ami nem, az
eltűnik.
Enyészeté lett a miskolctapolcai strand. A gondatlan
gazdák bezárták. Nem csoda, hogy Miskolctapolca már
el akart szakadni Miskolctól.
A Selyemréti fürdőnkben pedig már csak az
úszómedence működött, de annak is lyukas volt az alja.
És mindez mély sebeket ütött közösségünk, a miskolciak
lelkében.
Fájó sebeket, mert azt tapasztaltuk, hogy városunk neve
mindenütt az országban egyet jelent a leszakadással, a
szegénységgel, a bűnözéssel, a kilátástalansággal!
És ami még rosszabb volt, hogy 2010-ben azt
tapasztaltam, hogy maguk a miskolciak is kezdték
elhinni ezeket. Rezignáltság, kishitűség, elkeseredettség
lett úrrá a városon.
És mi, a Fidesz-KDNP azt mondtuk, és azt ígértük a
Miskolciaknak, hogy ez nem szabad így legyen, és

bizony, ha bizalmat szavaznak nekünk, akkor nem is
lesz így. Mert Miskolc és a miskolci büszkeség többre
érdemes!
Összeszedettség, világos tervek, szervezettség, és
kiszámíthatóság kell mindehhez.
És 2010-ben kimondtuk: Rendet! Munkahelyeket! Lét- és
közbiztonságot akarunk!
Rendet az önkormányzatnál és a Holdingban, és rendet
a közterületeken, mert ez ad majd nyugodt
hétköznapokat a miskolciaknak.
A legelső feladat az adósságrendezés volt. A kormány
segítségével megszabadultunk a 36 milliárd Ft
tartozástól. Ez után jöhetett a városi cégek rendbetétele.
Véget vetettünk a pénz kitalicskázásának.
Megtiltottam az év végi milliós jutalmak osztogatását,
felülvizsgáltuk, és átalakítottuk a vállalataink működését.
Emellett tudtuk, hogy a legfőbb feladatunk megélhetést
biztosítani a miskolciaknak.
Elkezdtük hát a vállalkozás- és befektetőbarát
környezetet kialakítását. Területeket biztosítottunk,
kedvezményeket, extra szolgáltatásokat,
együttműködést, partnerséget kínáltunk, integrátori
tevékenységet vállaltunk fel, hogy a vállalatok minket
válasszanak, nálunk fejlesszenek.

A miskolci nagyvállalatok 2010-ben összesen 9.000 főt
foglalkoztattak. Ma több mint 18.000 embernek adnak
munkát.
Olyan világcégek fejlesztenek nálunk, mint a BOSCH
csoport, a Joyson, a SEGA, a Vodafone, a United Call
Center, a Nestlé, a Shinwa, a Remy Autmotive, vagy a
GS-Yuasa. Nem sorolom fel mindegyiket, nagyon
hosszú a lista. Mindegyiküket egyformán fontosnak
értékeljük, elnézést azoktól, akik kimaradtak.
És ma már nem csak összeszerelő üzemek jönnek,
hanem az olyan magas hozzáadott értéket képviselő,
magasan képzett munkaerőt igénylő cégek is, mint a
Lufthansa-Technik, amely az elmúlt 30 év legnagyobb
egy összegű miskolci beruházását jelentette be.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Minden évértékelőn beszámoltam Önöknek egy
mutatóról, amely mindenkor egy város gazdaságának
fejlődéséről árulkodik: ez az iparűzési adó mutatója. Ma
is szót kell ejtsek róla.
Az elmúlt nyolc évben, de különösen az elmúlt négyben
ugrásszerűen nőtt a város éves iparűzési adóbevétele.
Amíg 2010-ben összesen 5,9 milliárd Ft-ot fizettek be a
cégek a városi büdzsébe, tavaly már 10,9 milliárd Ft-ot.
A város teljes adóbevétele pedig 15,5 Milliárd Ft-ra rúg.
Mindezt úgy, hogy az adók mértékét nem emeltük!

Ugyanez a fejlődés látható a városi vállalatok esetében
is.
A Holding csoport mérlegfőösszege 2011 és 2017 között
75%-kal növekedett. A cég dolgait rendberaktuk
olyannyira, hogy tavaly a velünk nem túl baráti HVG
Magyarország 500 legjobb cége közé sorolta a Miskolc
Holdingot.
Köszönet mindenkinek, aki hozzátett ehhez az
eredményhez, vezetőktől a hétköznapi tisztaságunkhoz
hozzájáruló takarító személyzetig. Mindenki dolgozott
érte, ahogy mindnyájan részesei is e sikernek.
Köszönöm!
És hogy állunk ma munkanélküliség terén?
Úgy, hogy mára már munkaerőhiány van!
Pedig 2010 januárjában 13.200 regisztrált állástalan élt
Miskolcon és a munkanélküliség 11,2%-os volt.
2019 januárban ehhez képest már csak 4.700 embernek
nem volt munkája. Miközben a vállalatok jelentős része
ennek a többszörösét is fel tudná szívni.
Elmondhatjuk, hogy Miskolcon ma már csak az nem
dolgozik, aki nem akar, vagy valamilyen okból nem
alkalmas munkavégzésre.

A munkahelyek számának és minőségének növekedése
mellett a lakhatási helyzet is jelentősen javult: a város
élhetőségét az újonnan épülő lakóparkok is nagyban
javítják.

Hacsak a KSH 2018-as lakáspiaci elemzését nézzük,
Miskolc az ötödik település az országban, ahol a legtöbb
új lakás épült: szám szerint 229, miközben a
használtlakásárak folyamatosan emelkednek.
Vagyis a miskolci ingatlanpiac tagadhatatlanul fejlődik.
Egy város fejlődése szempontjából alapvető kérdés,
hogy milyen hatékonysággal képes hozzájutni, ahogy
szoktuk mondani, lehívni kormányzati és EUs forrásokat.
E téren sincs szégyenkezni valónk.
2002 és 2009 között 23 milliárd volt ez az összeg.
Mára, 2019-re elmondhatjuk, hogy több mint 100 milliárd
forint értékű fejlesztést hajtottunk végre Miskolcon. Ha
jól számolom, ez több mint négyszerese a szocialista
ciklus fejlesztéseinek. Ezek a tények!
Igen, jól tetszenek hallani megnégyszereztük az
eredményüket!
A Modern Városok Program például most kezdődik csak
igazán, és általa több mint 300 milliárd Ft értékű
beruházással lesz gazdagabb a város.
A megyeijogú városok versenyképességének
helyezésében pedig a 2010-es 17. helyhez képest
Miskolc ma a negyedik helyen áll a 22-ből.
Negyedik….Hölgyeim és Uraim!
Mindehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a turizmus
támogatását kiemelten fontosnak tartottuk az elmúlt
nyolc esztendőben. 2010 óta 13 nagy turisztikai
fejlesztést vittünk végig, ami 38 milliárd Ft-értékű

beruházást jelent. Felújítottunk szinte mindent, amit
korábban hagytak lepusztulni, és újranyitottunk szinte
mindent, amit korábban bezártak. Tudtuk, hogy a
turizmusba fektetett pénz megtérül.
2010-es adatokhoz képest az idegenforgalmi adóból
származó bevételünk több mint kétszeresére nőtt. Az idő
minket igazolt.
Felújítottuk a korábban enyészeté lett Selyemréti
strandot. Kinyitottuk a korábban bezárt Miskolctapolcai
strandfürdőt.
Részben újjáépítettük a Diósgyőri várat.
A vár mellé felépítettük a Lovagi Tornák Terét, Kelet-
Európa egyik legkiválóbb lovas létesítményét, ahol
rendszeresek a nagy lovas világversenyek, amelyek közt
folyamatosan zajlanak a kulturális programok,
fesztiválok, koncertek.
Megújult a Lillafüredi Függőkert és ma újra miskolciakkal
és turistákkal van tele.
És még hosszasan sorolhatnám azokat a
beruházásokat, amelyek valamilyen módon
hozzájárultak a turizmus növekedéséhez.
Csakhogy Barátaim, mindez nem valósult volna meg, ha
egy másik területen nem teszünk szigorúan rendet!
És ez a közbiztonság területe!
Ha egy városban, ahol 40 percenként elkövetnek egy
bűncselekményt, miközben a szocialista kormány
csökkenti a rendőrök számát, az önkormányzat pedig
csak látszatintézkedésekre képes, ott elszabadul a

pokol. A miskolciak ismerik ezt a poklot. Fészekrakók,
Számozott utcák, útonállók, drogosok, hordákba
verődött, kötekedő kamaszok, nemi erőszak, idősek és
gyerekek bántalmazása, kifosztása. És mindezt gyakran
büntetlenül, mert az elkövetőket nem kapták el a
hatóságok. Mindennaposak voltak ezek a rémtettek
Miskolcon.
Mi erre azt mondtuk: Elég volt!
És elhatároztuk:
– Kitesszük a fészekrakóknak a szűrét, itt nekünk ne
rakjon senki semmilyen fészket, ha az Miskolc
felforgatásával jár!
– Felszámoljuk a nyomortelepeket, mert sem a város
egészének, sem a bennük lakóknak nem
egészséges egy ilyen környezet.
– És elhatároztuk, hogy tűzzel-vassal küzdeni fogunk
gyermekeink, asszonyaink és szüleink nagyszüleink
biztonságáért, mert ez a város a miénk, mi építjük,
mi dolgozunk érte, és nem engedjük, hogy mások
tönkre tegyék.
Mindig elmondtam! Egyszerű politika ez, csak akarni
kell, és cselekedni.
És megtettük! Nem a kifogásokat kerestük, hogy mit
miért nem lehet, hanem azt, hogy mit hogyan kell
csinálni, ahhoz, hogy célhoz érjünk.
Támadtak is minket mindenhonnan, és személy szerint
engem is. Mindennek elmondtak, rasszistának, fasiszta
módszereket alkalmazónak, gonosznak… nem kell
mondjam, mert önök emlékeznek rá.

És ennek ellenére összehangolt munkával a kitűzött
céljainkat elértük.
A fészekrakó közel kétszáz lakást kiürítettük, az Avasról
a rendbontókat kitakarítottuk, és helyettük az
egyetemmel közösen lakásprogramot indítottunk,
„Otthonunk Miskolc” címmel.
És igenis megvalósult a program, amit meghirdettem hat
évvel ezelőtt, miszerint: Fészekrakók ki, egyetemisták,
egyetemi dolgozók be. Ugye, hogy meglehetett
csinálni!!!
A nyomornegyed felszámolási programunk pedig úgy áll,
hogy az elmúlt négy és fél évben csaknem 300
nyomortelepi lakást számoltunk fel. 300-at. nem
kevés….
És ígérhetem Önöknek, Miskolciaknak, hogy e
munkában nem fogok meghátrálni. Jöhet ide bármilyen
nagykövet, liberális jogvédő, vagy épp meleg szervezet
és a TASZ: mindig ugyanazt fogom mondani nekik: nem
ők fogják Miskolcon megmondani, hogy hogyan védjük
meg gyermekeinket, szüleinket és nagyszüleinket.
Most 2 hete is elítélt 10 millió forintra a bíróság minket,
hogy szervezettek és kemények vagyunk a
rendvédelemben és a nyomornegyed felszámolásban
– vagy valami ilyesmiben.
(felnézés, mosoly, legyintés)

Természetesen a bírságot befizetjük jogkövető
önkormányzatként, de szeretném leszögezni, amíg 35
ezer miskolci támogatott engem aláírásával a
nyomortelep felszámolási program kapcsán, addig csak
azt tudom mondani, a kutya ugat, a karaván halad.
Vagyis mi megyünk tovább a megkezdett úton.
És ma már van kikkel továbbmenni. Kiváló partnerünk a
rendőrség, és mi magunk létrehoztuk a Miskolci
Önkormányzati Rendészetet, amit 2010 óta
folyamatosan fejlesztünk.
A rendészek számát a kezdeti 36-ról 160-ra emeltük. A
rendőrséggel szorosan együttműködve kidolgoztuk a
vegyes járőrpárok rendszerét, ezzel megkettőztük a
közterületi jelenlétet. A legkorszerűbb eszközökkel
szereltük fel a rendészetet, folyamatos a közterület-
felügyelők képzése, továbbképzése- szellemi és fizikai
téren egyaránt.
Bevezettük – ahogy mi hívjuk – a seriffrendszert, akik az
elmúlt két évben számtalan esetben tudtak segítséget
nyújtani a miskolci lakosoknak.
A miskolci rendészet működése ma már nemzetközi
viszonylatban is jó gyakorlat – több külföldi város
vezetése járt már Miskolcon csak azért, hogy
tanulmányozza, hogyan épül fel, és hogyan működik.
Barátaim, nincs még egy város, amelyik annyit költene
rendvédelmi feladatokra, mint mi.
2010-ben a szocialista önkormányzat alig 340 milliót
fordított a közbiztonságra.

Mi tavaly már több mint 1 milliárd Ft-ot szántunk arra,
hogy a miskolciak biztonságát garantálni tudjuk.
És ma ott tartunk, hogy tavalyra a kiemelten kezelt
bűncselekmények száma a 2010. évi adathoz képest
50%-ra mérséklődött.
A közterületen elkövetett bűncselekmények kevesebb,
mint felére csökkentek 2010-hez képest.