Van olyan falu a huszonhatból, amelyikben semmit sem talált?
Természetesen nincsen. Igazán nevezetes ez a csereháti régió a népi építkezéséről is. Tehát nincs olyan falu, ahol ne lenne legalább egy kontyolt tetős parasztház, ami, lássuk be, a szegénységet is mutatja, hiszen itt kevés kockaház épült, kénytelenek voltak az emberek az őseik paraszti épületeit megőrizni, ami a népi műemlékek tekintetében óriási kincs. Tehát itt van egy hatalmas reservoir ezekből, és bizony nemcsak nekünk, hanem az egész társadalomnak figyelnie kellene rá, mert amikor ezekből kihalnak, fontos lenne megmenteni, vagy legalább felmérni őket. Az utóbbi évtizedekben voltak ilyen próbálkozások, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola illetve néprajzosok alapítottak itt táborokat, de
most mintha még a tudomány is megfeledkezett volna erről a vidékről, csak a szociológusok ismerik ezt a tájat. Pedig rengeteg feltáratlan kincset rejthet még.
Például egyszer évekkel ezelőtt láttam egy fényképet egy kiváló művészettörténész-kollégám társaságában, aki felkiáltott: nézd, ezen a parasztházon Dávid-csillag van a kereszt helyett. Engem azóta izgatott ez a dolog, de nem mentem utána és most ez a kutatás végre hozzásegített. Megvan a ház, Pamlényben, már nem lakják, sajnos be is omlott, most dolgozunk azon, hogy műemlékesek, zsidó örökséget védők vagy az iránt érdeklődők figyelmét felhívjuk ennek a háznak jelentőségére, húsz évvel ezelőtt szép felmérési rajz is készült róla. 1903-ban építette egy zsidó boltos, ami különleges, mert tudjuk, hogy a zsidó polgárok, akár kereskedők voltak, szatócsboltot tartottak vagy más foglalkozást űztek, inkább polgári jellegű házakat építettek. De ennek a tulajdonosa parasztházat épített, ennyire akart hasonulni ahhoz a faluhoz, ahol élt.https://fidelio.hu/plusz/visszatanulni-az-identitast-a-cserehat-rejtett-kulturalis-ertekei-145777.html?fbclid=IwAR3tZFkb9xu8IyIsrMDW1onSa2nds265ZVJVqgDfuzoawz9foWqlchMJy5A