Május 7-én Georgia
republikánus kormányzója, Brian Kemp aláírta azt az új törvényt, mely szerint a terhességet a hatodik hét után csak akkor lehet megszakítani, ha veszélyben van az anya élete. A nők önrendelkezési jogát semmibe vévő törvény elvileg januárban lép életbe, de nem kizárt, hogy az American Civil Liberties Union (ACLU) nevű jogvédő szervezet sikerrel támadja meg a bíróságon. Ez viszont legkorábban augusztusban történhet meg. Addig is kérdés, hány hollywoodi cég vonul ki az államból, a kis, független produkciós cégek mellett ugyanis már a legnagyobbak is közleményben tudatták, hogy ha marad a törvény, kénytelenek lesznek „újraértékelni”, kívánnak-e a jövőben Georgiában forgatni.
Az amerikai filmiparban kevésbé járatos olvasó számára ez első hallásra nem tűnik többnek egy gesztusnál, de a helyzet az, hogy ha a stúdiók és a filmgyártáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások tényleg megmakacsolják magukat, annak katasztrofális gazdasági hatása lesz az államra nézve. Arról nem is beszélve, hogy utána nem túl sok nő akar majd Los Angeles helyett inkább ott dolgozni.
Georgia 2016-ban vette át Kaliforniától a legtöbb filmet és sorozatot gyártó állam címét. Idáig azért hosszú út vezetett, amit az állam vezetése és a lobbisták nagyon alaposan megterveztek. 2002-ben rendkívül progresszív adóösztönző intézkedéseket vezettek be, melyet a következő években tovább erősítettek. Például ha egy cég több mint 500 ezer dollárt költ el az államban filmes/tévés produkcióra, nagyon magas, 20 százalékos adójóváírásra jogosult, sőt, ha a film stáblistáján feltüntetik az állam logóját, egy barackot, még további 10 százalékra.
A filmipar becsalogatására kitalált adótörvények meg is tették hatásukat, és Georgia évről évre több produkciónak adott otthont. Az állam viharos gyorsasággal kezdett az ipart kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésébe, ma már több mint 92 ezer négyzetméternyi, tökéletes hangtechnikával felszerelt stúdiónak ad helyet, ezeket helyi befektetők segítségével húzták fel. 2007-ben a filmipar 93 millió dollárt költött el Georgiában, 2016-ban már több mint 2 milliárdot. Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) szerint Georgiában 92 ezer ember dolgozik a filmes/tévés szakmában, és csak 2017 júliusa és 2018 júniusa között 455 film és televíziós produkció forgott itt. Ennek teljes gazdasági hatását 9,5 milliárd dollárra becsülik.
A Netflix átalakítós műsora, a Queer Eye teljes első évadát Georgiában forgatták, az epizódok végén látható is az államot jelképező barack.Fotó: Courtesy of Netflix
A kormányzói hivatal közlése szerint a fent említett időszakban Georgiának a filmes produkciókból 2,7 milliárd dollár közvetlen költségvetési bevétele volt. Ennek nagy része az ott forgatott The Walking Dead és az Ozark című sorozatok, illetve a Haverok harca és a 22 mérföld című filmekből származott. Egy évvel korábban is rengeteg pénz folyt be az állam kasszájába, elsősorban a Fekete párduc és a Bosszúállók: Végtelen háború című filmeknek köszönhetően. Azt, hogy Georgia az új Kalifornia, az is mutatja, hogy például Melissa McCarthy olyan sokat forgat az államban, hogy vett is ott egy házat.
Néhány héttel azután, hogy a kormányzó aláírta az abortusztörvényt, a kis stúdiók után a legnagyobbak is közleményt adtak ki az ügyben. A Netflix, a Disney, a Warner Media, az NBC Universal, az AMC, a Sony, a CBS és a Viacom is azzal fenyegette Georgia törvényhozóit, hogy ha nem vonják vissza, újragondolják forgatási helyszíneiket. Nem csoda, hogy azért óvatosan fogalmaznak: az olyan gigaprodukciók, mint a The Walking Dead elköltöztetése nagyon bonyolult és költséges feladat lenne.
A Time tavaly nyáron közölt egy hosszabb írást arról, hogyan lett Georgia a filmgyártás új központja, ebben részletesen írnak arról, hogy a zombis sorozat konkrétan egy komplett kisvárost hozott vissza az életbe. A forgatás helyszíne egy 4000 lelket számláló kisváros, Senoia, ahol a sorozat 2011-es indulásakor még a központban is gyakrabban lehetett tovasuhanó ördögszekeret látni, mint embert vagy autót. Ekkor összesen négy üzlet működött a városban. A forgatással aztán minden megváltozott, a produkcióhoz több száz embert vettek fel, akiket el kellett szállásolni, etetni-itatni kellett, és akiknek köszönhetően rengeteg új szolgáltatásra lett szükség a városban. A harmadik évad végére a négy helyett ötven üzlet működött a város főutcájában. Idővel beindult a turizmus is, a rajongók pedig a sorozatról elnevezett kávézóban, majd étteremben költhették a pénzüket.
Georgia nem csak az adókedvezmények miatt ideális forgatási helyszín. Fantasztikus fekvése, adottságai és változatossága tényleg millióféle filmhez ideális. A Stranger Thingset például eredetileg Long Islanden akarták forgatni, de miután megnézték Georgiát, átírták a forgatókönyvet. A show alkotói, Matt és Ross Duffer a Time-nak azt mondták, ezzel bukták a tengerpartot és a világítótornyot, de cserébe nagyon sokat nyertek. „Olyan kertvárosi környékekre volt szükségünk, amik semmit sem változtak a nyolcvanas évek óta – Atlantában voltak ilyenek. Városi utcák és felhőkarcolók kellettek egy chicagói jelenethez – Atlantában volt ilyen. Kellett egy kőbánya meredek sziklával – Atlantában volt ilyen, kevesebb mint 10 percre a stúdióinktól”.
Az Éhezők viadala több részét is Georgiában vették föl, így már ehhez kapcsolódó turizmus is kialakult, de felsorolni is nehéz lenne, milyen sok produkció forgott itt az elmúlt több mint 10 évben. Georgiának már saját filmakadémiája is van, annyira hosszú távra terveznek. De mindez most veszélybe került.
A Stranger Things elvileg Indianában játszódik, valójában Georgiában forgattákFotó: Jackson Davis/Netflix
Brian Kemp kormányzó, aki alig négy hónappal hivatalba kerülése után már alá is írta az új abortusztörvényt, elég nyilvánvaló módon próbálja visszanyalni magát a filmiparba. Pedig amikor még csak a kisebb stúdiók, és általa C-kategóriásnak nevezett celebritások tiltakoztak, elég nagy mellénnyel fikázott le mindenkit, akit felháborított a törvény. Azóta azonban több stúdióba és a filmakadémiára is ellátogatott, és hangsúlyozta, Georgia számára nagyon fontos a filmipar. Ebben mondjuk igaza van: csak a Marvel gigaprodukciója, a Fekete párduc 24 milliárd forintnak megfelelő dollárral járult hozzá az állam gazdaságához.
A nagy stúdióknak komoly fejfájást okozna, ha új helyszíneket kéne keresni, de a legjobban mégis az állam lakói, a filmiparban és az azt kiszolgáló vállalkozásokban dolgozók szívnák meg a bojkottot. A Warner Media például jelenleg Georgiában forgatja a Démonok között 3.-at, és hamarosan itt kezdik felvenni a Suicide Squad – Öngyilkos osztag következő részét. Az HBO is arra készült eddig, hogy az államban forgatják a Stephen King könyvéből készült minisorozat, a The Outsider részeit, illetve Jordan Peele és J. J. Abrams show-ját, a Lovecraft Countryt. Utóbbiak már kijelentették, hogy ha a törvény tényleg életbe lép, az első évadból befolyó bevételüket az ACLU-nak és egy másik, az államban működő jogvédő szervezetnek ajánlják föl. Jason Bateman, a The Outsider egyik executive producere közölte, ha marad a törvény, ő kiszáll a forgatásból, és nem forgat többé Georgiában.
Az NBCUniversal vezetése óvatosabban fogalmaz, közleményükben azt írták, ha a törvény életbe lép, az „nagyon komoly hatással lesz a döntéseinkre”.
Mások nem finomkodtak, és ahelyett, hogy várakozó álláspontra helyezkedtek volna, már ki is léptek az államban készülő produkciókból. Kristen Wiig például már kijelentette, hogy kiszáll a Barb and Star Go to Vista Del Mar című komédiából, mert nem hajlandó Georgiában filmezni, Reed Morano rendező pedig azt mondta a Time-nak, elutasította az Amazon Studios felkérését, csak mert az államban kellett volna rendeznie legújabb produkciójukat. Hollywoodi sztárok, köztük Amy Schumer, Ben Stiller, Christina Applegate és Alec Baldwin levelet írtak Kemp kormányzónak, amelyben tudatták vele, hogy „megtesznek mindent, ami hatalmukban áll, hogy a filmes munkákat olyan államokba vigyék, amelyek biztonságosabbak a nők számára”.