Vannak olyan szakemberek
, akik szerint a borsodi életnek nem sorsszerű tartozékai az állandó füstszag és az emiatt bekövetkező egészségkárosodás.
A legfontosabb és leginkább vitatott kérdés a témában, hogy létezik-e Miskolcon állandó szmoghelyzet, vagy periodikusan változó a légszennyezettség mértéke? Azt mindenki tudja, hogy télen kritikus időszakot élünk meg, ami a levegő minőségét illeti – a Sajó völgye az egyik legproblémásabb vidéknek számít az országos szmogtérképen. Ez pedig nem csupán Miskolcon jelent gondot, hanem a környék szinte minden településén.
Kevés az adat
Nemrégiben írtunk arról, hogy a jelenlegi levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv nem felelt meg a követelményeknek, ami miatt a Levegő Munkacsoport, a Zöld Kapcsolat Egyesület és egy magánszemély idén januárban a környezetvédelmi hatósághoz fordult. A civil szervezetek észrevételeit a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatala, mint környezetvédelmi hatóság, indokoltnak tartotta, és megkezdte az új intézkedési terv előkészítését. Ehhez észrevételeket is lehetett benyújtani.
– Jelen pillanatban nehezen tudunk bármit egzaktan állítani, ugyanis kevés adattal rendelkezünk. A mérőállomások száma és a mért szennyező anyagok köre is igen szűk egy ennyire összetett környezeti hatás értékelésére, jobb intézkedések megfogalmazásához. A jelenlegi mérési adatokból ugyanis nehéz lokális következtetéseket levonni, különösen a földrajzi tagoltság miatt. Például a jelenlegi állomások adatait nem lehet Tapolcára vagy Diósgyőrre is vonatkoztatni – véli F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke. – Miskolcon három állandó mérőállomása van az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak. A szmogriadó elrendeléséhez az állomások átlagértékeit kell figyelembe venni. Ez viszont nem tükrözi az egyes mérőállomásokon kialakult helyzetet. A Búza téri állomáson például szálló por tekintetében 84 esetben volt egészségügyi határérték-túllépés négy hónap alatt. Holott a napi túllépés száma 35 lehetne egy évben!
boon.hu