Interjú: Borosné Molnár Anna
egykori sokszoros magyar bajnok és válogatott asztaliteniszezővel, miskolci lokálpatriótával.
A Népkertben és környékén mostanában egymást követik a versenyek, a rendezvények, a szabadidős események, amelyeket civil szervezetek karoltak fel. Van-e valamilyen ötlete számukra?
A kezdeményezésről hallottam, örülök neki, éppen itt az ideje annak, hogy ismét életet leheljünk a korábban elhagyatott parkba. Viszont nem lenne szerencsés a belváros kellős közepén lévő Népkertet teljesen átalakítani, a zöldövezet nagyságát csökkenteni, bár tudomásom szerint ezt senki nem akarja. A tömegsport most nagyon népszerű hazánkban: segíti az itt élő közösséget is, bővíti a kínálati piacot, ha fényesebb lesz a világítás, a futásra pedig minden szempontból alkalmas a borítás. A szakemberek által vezetett amatőr mozgásformákat remek elképzelésnek tartom és mint egykori élsportoló támogatom. Szerintem egy idő után szívesen odaszokna, aki szeret futni vagy kocogni, esetleg tempósan gyalogolni, mert már ez is divat.
Nem is olyan régen a kereskedelemben dolgozott. Miért hagyta abba?
Nagyon szerettem a kereskedelmet addig, amíg lehetett kereskedni a főutcán. A bevásárló központok szaporodásával, a bérleti díj emelkedésével és a vásárlóerő csökkenésével viszont már nem lehetett lépést tartani. Húsz évig csináltam, időben hagytam abba.
Sportfelszereléseket forgalmazott?
Az utolsó tíz évemben csak márkás sportruházatot és sportcipőket árultam. Viszont nagy boltok nyitottak a bevásárló központokban, és velük nem tudtam versenyezni.