Angela Merkelről, Soros
Györgyről, a CEU-ról, a magyar sajtószabadságról és persze Orbán Viktorról is kérdezték.
Schmidt Mária mint a miniszterelnök egyik legközelebbi tanácsadója adott interjút a The Gateway Pundit nevű szélsőjobboldali portálnak, amelyben elárulta: akkor „szeretett bele” Orbán Viktorba, amikor az beszédet mondott Nagy Imre 1989-es újratemetésén. Akkora hatással volt rá a Fidesz – és annyira ellenszenvesek voltak számára a liberálisok, akik koalíciót kötöttek a „kommunistákkal” – hogy 1990 óta minden alkalommal rájuk szavaz.
Angela Merkelről azt mondta Schmidt Mária, hogy a hatalom megtartásában, az ellenfelei „kimanőverezésében” jó igazán, de nincsen víziója, nem ismeri a világtörténelmet. „Tizennégy év alatt egyetlen mondatot sem hallottam tőle, amelyre érdemes volna emlékezni” – jelentette ki.
Schmidt szerint egy politikusnak vezérnek kell lennie, Merkel azonban épp ennek az ellentéte: nem irányít, hanem követ, nem áll ki semmiért. Amióta ő a kancellár, Németország új Kelet-Németországgá vált, nincs már kultúrája, szíve. Ráadásul megölte a politikát, hiszen mindenki ugyanazt fújja, nincsenek eltérő vélemények – magyarázta.
Amikor a csúcsjelöltek az EP-választás előtti televíziós vitában arról beszéltek, nem szabad hagyni, hogy emberek fulladjanak a Földközi-tengerbe, Schmidt Máriának a Beépített szépség című film jutott az eszébe. Annak is az a jelenete, amikor a szépségkirálynői címre pályázó nők mind világbékét szeretnének.
A médiáról azt mondta, a baloldali liberálisok állítják, hogy Magyarországon nincsen sajtószabadság, méghozzá azért, mert korábban az övék volt valamennyi sajtótermék, most viszont már csak a felét birtokolják. Lapok pedig szerinte azért zártak be, mert az emberek már egyre kevésbé olvasnak nyomtatott újságokat.
Az illiberális demokráciáról azt mondta, azért nevezte így a miniszterelnök, mert „mindenki gyűlöli a liberális pártot, amely 1994-ben kormányt alakított a posztkommunistákkal”. És azért nem lett egyszerűen konzervatív a rendszer, mert ez a jelző Magyarországon nehézkes és unalmas.
Azt is megkérdezték tőle, van-e Orbánnak ellenfele a láthatáron. Schmidt szerint az ellenzék nagyon rossz bőrben van. A legfontosabb ellenzéki vezetőnek Gyurcsány Ferencet nevezte, ám őt szerinte nem lehet komolyan venni.
Szóba került a CEU ügye is. Erről Schmidt – aki az interjú elején elmondta, hogy maga is Soros-ösztöndíjasként kutathatta a nyolcvanas évek végén az Indianai Egyetemen a zsidók történelmét – közölte: a magyarországi kamuegyetemek között akart rendet vágni a kormány a felsőoktatási törvény módosításával, és azok az intézmények, amelyek megfelelnek az előírásoknak, továbbra is működhetnek.
Végül azt kérdezték tőle, igaz-e, hogy Orbán Viktor sokszor találkozott Soros Györggyel. Erre Schmidt úgy válaszolt, hogy az üzletember sok pénzt adományozott Magyarországnak a 2010-es áradások idején, így akkoriban többször találkoztak. „Soros György magyar, van egy apartmanja a CEU épületének tetején, sokszor jár ide. Lehet vele találkozni Budapest utcáin. Ezzel nincs is semmi baj, azt tesz, amit akar” – magyarázta a történész. Majd hozzátette:
Tudja, az apját, Soros Tivadart katolikusként vették nyilvántartásba, amikor 1916-ban hadifogságba került. Nem tudom, hogy valóban zsidó-e. Miért venné vissza valaki a zsidó vallást az 1930-as években? Sosem viselkedett zsidóként. Egy rejtély számomra.”