Az emberi emésztésbe
kerülő műanyagok fő forrását az úgynevezett mikroműanyagok, tehát a néhány milliméteresnél is kisebb szemcseméretű törmelék adja. Ezekből az emberek nagyjából 2000 szemcsét fogyasztanak el hetente,
HA PEDIG ÖSSZEILLESZTENÉNK E DARABOKAT, EGY TELJES BANKKÁRTYA JÖNNE KI BELŐLÜK.
A mikroműanyagok a táplálékkal, sőt a belélegzett levegő közvetítésével is bekerülhetnek a szervezetbe. A vízben úszó szemcséket elfogyasztják a kis halak, majd a táplálkozási hálózat túlvégén az ember tápcsatornájába jut. A nagy többségük mégis az ivóvízzel jut be bélrendszerünkbe. Bár a természetes vizekbe jutó műanyaghulladék kémiailag szinte sohasem bomlik le, fizikailag fokozatosan elaprózódik, és szinte láthatatlanul kicsi szemcsékre esik szét. Olyan kicsik a törmelékek, hogy a hagyományos ivóvízszűrők nem képesek elválasztani őket a víztől.
Mikroműanyagokat számos mindennapos élelmiszerben és italban találtak már – így az ivóvízben, a sörben, a tengeri herkentyűkben, a tengeri sóban is. Nyilvánvaló, hogy ez globális probléma. Még azok az országok is érintettek, akik egyébként óvják a környezetüket – hiszen a műanyagszennyezés elérheti őket más forrásból is.