Budapest kulcsfontosságú
(elsődleges) és főbb feltörekvő (másodlagos) piacai közül az első négy hónapban a legerőteljesebb növekedést – vendégéjszakák tekintetében – az alábbi piacok mutatták:
Koreai Köztársaság (+34,4 százalék)
Ukrajna (+16,9 százalék)
Írország (+16,1 százalék)
Csehország (+10,4 százalék)
USA (+10,3 százalék)
Franciaország (+10,2 százalék)
Egyesült Királyság (+7,5 százalék)
Japán (+7,5 százalék)
Egyértelmű stratégiai kulcsszereplőnek tekinthető Budapest piacán az Egyesült Királyság – Egyesült Államok – Franciaország trió, hiszen ezek a piacok mind a vendégforgalom abszolút számait, mind pedig azok hosszabb távú dinamikáját tekintve az élvonalba sorolhatók.
Örvendetes a cseh vendégforgalom év eleji dinamikája is, hiszen a csehek eddig jellemzően a vidéki régiókat (Nyugat-és Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Balaton) keresték fel, az utóbbi időben ugyanakkor elkezdték felfedezni Budapestet is.
Az ír piacon az utóbbi időben komoly áttörés tapasztalható, míg a 2019-es év egyik nagy ígérete lett Görögország, ahonnan az év első négy hónapjában csaknem 17 ezren érkeztek Budapestre, és több mint 44 ezer vendégéjszakát töltöttek el a fővárosban: mindezzel Görögország fölkerült Budapest küldőpiaci térképére, méghozzá a holland, a lengyel, a cseh és a svéd piaccal azonos súlycsoportban. A nyári hónapokban mindamellett számítani lehet még további, jelentős átrendeződésekre a főváros turizmusának küldőpiaci szerkezetében. (Koreából jött a kórus a miskolci Bartók + fesztiválra. )Fotó: Próbálnak a Kálvárián