89 éves korában meghalt
Horváth Ádám Kossuth-, Erkel- és Balázs Béla-díjas televíziós rendező, írja az MTI.
Horváth a magyar tévézés egyik úttörőjeként részt vett rengeteg tévéjáték készítésében, egyetemi tanárként évtizedeken át meghatározó szerepet játszott a szakemberképzésben is. Legismertebb alkotása a Szomszédok című tévés sorozat volt, amit 12 éven át írt és rendezett.
A rendező Budapesten született Horváth Zoltán újságíró és Sárközi Márta író, műfordító gyermekeként. Nevelőapja Sárközi György költő, féltestvére a jelenleg Londonban élő író, Sárközi Mátyás, nagyapja pedig Molnár Ferenc volt. A háborút követő nehéz éveket Sztehlo Gábor evangélikus lelkész gyermekotthonában vészelte át, mivel édesanyja a Válasz című lap szerkesztése és a család anyagi nehézségei miatt átmeneti segítségre szorult. Horváth a Gaudiopolis gyermekköztársaságban tizenöt évesen „kultuszminiszteri” tisztséget töltött be, szellemi vetélkedőket vezetett, ünnepségeket, énekkart, könyvtárat szervezett.
Horváth Ádám eredetileg agrobiológusnak készült, egy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt, majd jó pár évvel később a Honvéd Művészegyüttesben az énekkar tagja és karvezetője volt.
A tévéhez először 1957-ben került külsősként, egy évvel később pedig már hivatalosan is a Magyar Televízió munkatársa lett, újabb egy évvel később rendezett is. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) csak 1961-ben kezdte el, 1964-ben diplomázott, hogy egy rövid ideig a brit BBC képzésén is részt vegyen, illetve 1968-ban ösztöndíjasként Rómában is dolgozzon.
Az egyetemen 1968 óta tanított, 1983-tól egyetemi tanárként, majd 1994-ben egyszerre lett a Magyar Televízió elnöke és az egyetem rektorhelyettese. Utóbbi posztot nyolc évig töltötte be, 2005-től emeritus professzor volt.
Horváth a ’90-es évek végéig aktívan tévézett, egy tucat tévéjátékot rendezett, számos portréműsort készített, és nevéhez fűződnek olyan sorozatok, mint a kultikus Szomszédok (1987-1999), vagy folytatása, az Életképek (2004-2009). Mindkét tévésorozatban játszott második felesége, Csűrös Karola, aki a Szomszédokban az ország tyúkanyóját, Etust alakította. A gazdagréti lakótelepen játszódó, 331 epizódból álló teleregényről később ő maga azt nyilatkozta:
ez a sorozat a ’80-as, ’90-es évek igazi kordokumentuma. Tökéletes lenyomatát adja azoknak az eseményeknek, amelyek abban a 13 évben történtek Magyarországon.
Horváth Ádám négy szilveszteri kabarét rendezett, illetve 1971 és 1994 között nyolc műsort készített Hofi Géza előadásaiból. Ismert volt a komolyzene iránti rajongásáról, elkészítette többek közt Kodály, Bartók, Donizetti és Verdi műveinek tévés adaptációját. Tévésorozatot készített Jókai Mire megvénülünk című regényéből (1978-79), Széchenyi István és Petőfi életéből, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Görgey Gábor, Fejes Endre műveiből. Harminc évvel ezelőtt, 1989-ben ő volt a Nagy Imre és mártírtársai újratemetéséről tudósító élő közvetítés vezetőrendezője.
Karrierje során szinte az összes fontos magyar művészeti díjat begyűjtötte a Balázs Béla-díjtól a Kiváló művész-díjon át a Kossuth-díjig, amelyet 2007-ben ítéltek neki oda.
Horváthról legutoljára akkor cikkezett a sajtó, amikor komoly egészségügyi gondok miatt kórházba került idén májusban. A Bors megkeresésére akkor azt nyilatkozta:
Tudomásul veszem, hogy az idő rohamosan múlik, de nem foglalkoztat különösebben az elmúlás. Minden kornak megvan a maga szépsége, így én is próbálom azokat meglátni, megélni, megtapasztalni. Most épp az utóbbi van napirenden.
(Borítókép: Horváth Ádám rendező. Fotó: Zih Zsolt / MTI)