Az Európai Unióban csak
Horvátországban és Bulgáriában fogyaszt kevesebbet a lakosság, mint Magyarországon. Az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatok feldolgozó jelentése szerint tavaly tíz uniós országban engedhették meg maguknak az emberek, hogy a közösség átlagánál több pénzt áldozzanak a mindennapi kiadásaikra.
Luxemburgban az uniós átlagnál 32, Németországban és Ausztriában körülbelül 20 százalékkal nagyobb a vásárlóerő. Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Finnországban, Belgiumban, Svédországban és Franciaországban az EU-átlagnál ugyancsak 5-15 százalékkal tudnak többet vásárolni.
Az egyéni fogyasztás mértéke, vagyis a vásárlóerő a háztartások anyagi jóllétének a legmegbízhatóbb mérőszáma. Ennek alapján a magyar és a horvát háztartások az uniós átlagnak kevesebb mint a kétharmadát tudták a mindennapi fogyasztásukra fordítani, a bolgárok pedig alig több mint a felét. Még három olyan ország van az Európai Unióban, ahol az uniós átlag kevesebb mint háromnegyedét éri el az átlagos fogyasztás: Észtország alig, Litvánia és Románia valamivel jelentősebben a 75 százalékos fogyasztási álomhatár alatt marad.