Ebben az esztendőben
is sokan elzarándokoltak Bodrogkeresztúrra a csodarabbi Reb Sájele sírjához. A zarándokok között ott volt fotósként és a zsidó kultúra szakértőjeként Illyés Bence is, akivel a haszidizmusról és a bodrogkeresztúri csodarabbiról beszélgettünk.
A haszid zsidók mennyire foglalnak el megkülönböztetett helyet a zsidó közösségben?
A kérdéssel kapcsolatban érdemes elsőként azt megemlíteni, hogy a judaizmusban számos különböző, néha egymástól igen távol álló irányzat létezik, amik közül az egyik a haszidizmus, amelyen belül is találunk több különböző áramlatot. Bár a haszidok esetében egy szigorúan tradíciókon alapuló közösségről beszélünk, ez az irányzat egy olyan, relatíve új jelenségnek számít a zsidó valláson belül, ami „csak” 200–300 évre tekint vissza. A haszid szó jelentése jámbor, illetve hű. Más zsidó közösségekkel ellentétben a haszidoknál fontos szerepet tölt be a lurianista kabbala, valamint a cádik – igaz ember vagy csodarabbi – figurája, aki a közösségük spirituális vezetője. Az irányzat fő üzenete az egymás iránti szeretet, az imák teljes átélése és a boldogság keresése Isten szolgálatában, valamint a tradíciókhoz való ragaszkodás. A haszidok sok más mellett leginkább öltözékükkel tűnnek ki más zsidó irányzatok közül, igaz, megint csak másokkal – főleg az ultraortodoxokkal – hasonlóságot mutatnak e téren. Jellegzetes haszid viselet a fekete kaftán és a fekete kalap, illetve a strájmli, ami egy széles karimájú szőrmekalap, amit általában a nős férfiak hordanak. Ezentúl még látványos ismertetőjegy a pajesz, ami ugyan nem kifejezetten csak haszid szokás, de náluk minden esetben előfordul a férfiaknál.
Miért számít kitüntetett eseménynek az ortodox zsidók zarándoklata a bodrogkeresztúri csodarabbi sírjához?
A haszid felfogás rendkívüli jelentőséget tulajdonít a már említett cádik alakjának, életében és halála után is ugyanúgy. Szokás nemcsak életében elzarándokolni a csodarabbihoz tanulni tőle vagy a lakomáján részt venni, de halála után is nagy jó cselekedetnek – héberül micvának – számít a sírját felkeresni a halálozási évfordulójakor. Az elképzelés szerint ugyanis a cádik közvetlenebb kapcsolatban van az Örökkévalóval, így a sírjához helyezett kvitli – kérőcédula – és az ott elmondott ima az ő segítségével könnyebben meghallgatásra talál majd. Az ilyen zarándoklatok részben hasonlatosak a keresztény búcsújárásokhoz, és kiemelt jelentőségűek a haszid zsidók életében, akik Amerikából és Izraelből érkezve, ha tehetik, minden évben felkeresik a csodarabbik sírhelyét.
Ki volt Reb Sájele és mitől vált csodarabbivá?
Reb Sájele, aki Steiner Jesájá néven született a 19. század közepén és haláláig a bodrogkeresztúri igen népes haszid közösség rebbéje és spirituális vezetője volt, akihez még külföldről is gyakran érkeztek látogatók tanácsot kérni és tanulni tőle. Az újhelyi és a liszkai rabbik mellett egyike volt a Tokaj–Hegyalja vidék híres csodarabbijainak. Nevéhez számos legenda fűződik, elsősorban jószívű segítségnyújtásairól, jótékonyságáról volt messze földön híres, de imáival és jó tanácsaival gyakran gyógyított zsidó és keresztény betegeket is egyaránt.
Bodrogkeresztúr életében egyre komolyabb szerepet játszanak a haszid zsidók. Ingatlanokat vásárolnak, fürdőt, éttermet nyitnak. Egyfajta ortodox közösségi térré válik majd Bodrogkeresztúr a jövőben?
A haszid zsidók jelenléte Bodrogkeresztúron nem új jelenség, hiszen már egészen a 17. századtól kezdve éltek itt zsidók nagy számban, akik elsősorban borkereskedelemmel foglalkoztak. Sajnálatos módon – akárcsak a vidéki zsidóság nagy részét – a keresztúri közösséget is elpusztították a Soá idején, mintegy 700 embert hurcoltak el a településről. Azt nem tartom valószínűnek, hogy ezt az egykori, háború előtti vidéki haszid világot esetleg vissza lehetne állítani és hogy valamikor a jövőben ismét nagy számú közösségek élnek majd ezen a vidéken. A csodarabbik sírhelyei és a települések múltja miatt azonban a környék még így is nagy spirituális jelentőséggel bír a haszidok számára szerte a világban, és ez a jövőben is így lesz. Emellett az egykori zsinagógák, sírhelyek, temetők felújítása rendkívül örvendetes esemény, ami minden bizonnyal még több látogatót fog majd vonzani a helyszínekre.
Zemplénben számos helyen lehet találkozni zsidó emlékekkel, emlékhelyekkel. A mádi zsinagóga, valamint a közösségi térré átalakított egykori tokaji zsinagóga, az újhelyi zsidó temető, a zsidó negyed, az olaszliszkai zsidó temető, az úgynevezett siratófal is ezek közé tartozik. Nevezhető a régió zarándokhelynek?
A zempléni régió már egészen a magyarországi haszidizmus első képviselője, az újhelyi rebbe, Teitelbaum Mózes 1841-es halála óta zarándokhelynek számít a haszidok között. Az ősök és nagy mesterek sírjának meglátogatása egyike a zsidóság ősi törvényeinek, ami a rabbijukat szentként tisztelő haszid közösségekben különös fontossággal bír. Ez a kis zempléni terület pedig a bölcsője volt számos ma is jelentős haszid irányzatnak az USA-ban és Izraelben, akik számára a tradíciók tisztelete miatt mindig is nagy jelentőséggel és akár szakrális tartalommal is bírt a nagy elődök lakhelye és temetője. Ezen okokból kifolyólag a környék már hosszú évtizedek óta funkcionál zarándokhelyként a hívek számára.
Bánhegyi Gábor
Északmagyarország