Kedden a parlament
megszavazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter terjesztett be.
A változtatás értelmében az Akadémia elveszíti kutatóintézeteit, azokat egy új alapítványba, a Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) csatornázzák, megszüntetve ezzel a kutatók közalkalmazotti státuszát. Ráadásul az MTA-nak önként oda kell adnia székházait és az összes vonatkozó vagyontárgyát az alapítványnak, több milliárd forint értékben.
Az ELKH-ban meghatározó lesz a kormány befolyása: az új intézménynek legfőbb döntéshozó szerve a 13 fős irányító testület lesz. Az elnököt a miniszterelnök, Orbán Viktor nevezi ki, a testületbe 6 főt az MTA javasol, delegál, 6 főt pedig a kormány. Az elnököt a miniszter és az MTA elnök közösen javasolja. Az ELKH-t augusztus 1-jével hozzák létre, a kutatóintézetek pedig szeptember 1-jével kerülnek alá. Palkovics László a nagy sietséggel kapcsolatban nemrégiben úgy fogalmazott:
Ennek egy prózai indoka van, a bizonytalanság az nem jó. Tehát minél gyorsabban legyen meg az új szervezet, és akkor mindenki tudja, hogy hogyan, mihez fog tudni alkalmazkodni.
Az ügyben a kormány és az MTA, illetve a hazai kutatói társadalom jó ideje tusakodik egymással. Palkovics László szerint a magyar tudományos szcéna színvonala, a kutatási pénzek elosztása nem megfelelő, ezért szükséges a nagy multú intézményrendszer átalakítása. Szavai szerint a tudományos életben
semmit nem haladtunk előre az utóbbi évtizedekben.