A mai napig

 

előfordulnak olyan esetek, hogy Kanadába utazni vágyó, a szükséges dokumentumokkal és engedélyekkel rendelkező magyarok nem szállhatnak fel a repülőre, mert a becsekkolás előtt egy személy mindenféléről kifaggatja őket, majd rövid telefonos egyeztetés után azt közli velük, hogy nem mehetnek. Korábban több ilyen esetről írt a hvg.hu is, idén pedig az RTL Klub számolt be egy ugyanilyen ügyről.

„Úgy éreztem magam, mint aki lebukott”

„Olyan, mintha vennél egy villamosjegyet, majd, amikor felszállnál, lelöknének róla” – mondja a hvg.hu-nak Kiss Attila, aki feleségével, Andreával utazott volna közvetlen járattal Torontóba április 2-án. Megvolt a repülőjegyük oda-vissza, megvolt a beutazási engedélyük, érvényes útlevél, nem gondolták, hogy baj lesz, annál is inkább, mert Andrea 2017-ben már egyszer kilátogatott húgához. Most is oda indultak, hogy segítsenek neki a műtétje után, de már Budapesten elakadtak.

Egy rutinellenőrzés után a becsekkolás felé indultak, amikor utánuk szaladt egy ügyintéző, hogy feltegyen nekik pár kérdést: van-e elég pénzük, hol dolgozik Andrea húga, miért mennek két hónapra, miért visznek ilyen kis csomagot. Az ügyintéző aztán elvette az irataikat, lefolytatott egy beszélgetést a kanadai hatóságokkal, majd közölte, Kissék nem utazhatnak. Igényelhetnek vízumot, tehetnek panaszt a kanadai bevándorlási hivatal oldalán, de nem utazhatnak, mert vendéglátójuknak nincs rendben a státusza. Hamarosan jött is az email, hogy Kanada érvénytelenítette a beutazási engedélyüket. Kissék azt mondják, az átlagos magyar munkavállaló életét élik, nem szándékoznak kivándorolni, így nem is értették, miért nem szállhattak a gépre. Mindeközben a többi utas zavartalanul szállhatott fel a járatra, ők is oda-odapillantottak a két félreállított magyarra.

A beszélgetés egy részét Attila rögzítette, az utolsó másodperceket a felesége a telefonja kamerájával is. Ezek a felvételek most bizonyítékként szolgálnak egy megindult eljárásban.

A jogvédő szerint ez diszkrimináció

Az ombudsmani hivatal szerint jogtalan ez az eljárás, mert a magát amúgy nem azonosító ügyintézőnek csak szigorúan ahhoz lett volna joga, hogy a repülés biztonságát érintő kérdéseket tegyen fel, és kérdéses, milyen információkat adott a kanadaiaknak. Vitatható az is: ők ezek alapján hogyan vonták vissza a beutazási engedélyt – erről Lukács Gábor, Kanadában élő légiutas-jogvédő beszélt a hvg.hu-nak. Lukács több ilyen ügyben is a bírósághoz fordult, mert szerinte a kanadai kormány diszkriminál. Az egyik ilyen bírósági ügy Kisséké: ebben Lukács azt szeretné elérni, hogy a bíróság állítsa vissza a beutazási engedélyt, és kártalanítsa a megalázott utasokat.

A többi eljárás 2015-ös ügyekre vonatkozik. Ezekben Lukács olyan dokumentumok szeretne megkapni, amelyekből szerinte kiderül, mi alapján nem engedték be a magyarokat, illetve amelyekből kiderül, hogy a hatóságok mivel indokolták a döntést. Az állam azonban bizonyos iratokat csak titkosítva akar a bíróságnak átadni. Lukács ezt azzal magyarázza: Kissék és a többiek megkülönböztetése rasszizmus, és azért nem utazhattak, mert romák. Kissék is azt látták, hogy egyedüli romaként csak őket állították félre a torontói járatnál.

Az, hogy az eljárással bajok vannak, nem csak ő állítja, hanem a Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségiek jogának védelmét ellátó ombudsmanhelyettes is. Ő még 2016-ban adott ki elvi állásfoglalást. 2016-ig 50-60 embert érintő ilyen ügy történt nemcsak Budapesten, más reptereken is (de ezek csak azok az esetek, amelyekről a hivatal tud).

A botrányt kavaró intézkedések háttere, hogy a kanadai határőrizeti szerv (Canadian Border Services Agency, CBSA) visszafordítja azokat az utasokat, akik a megfelelő dokumentumok híján akarnának beutazni Kanadába. Illetve azok a légitársaságok, akik ilyen személyeket szállítanak, büntetést kapnak – legalább is ezt állítják, de Lukács szerint ez nem igaz, az általa bemutatott jogszabály arról szól, nem kell büntetést fizetni a cégeknek, ha nem vízummentes országból érkezik utas, akit Kanada mégsem enged a földjére.

A cégek ezt az ellenőrzést még felszállás előtt végzik el, rendszerint a Budapest Airport Zrt. leányvállalataként működő BUD Security Kft. munkatársaival, akikkel szerződést kötnek. De a megfelelő dokumentumok megléte mellett azt is megpróbálják megtudni, hogy a leendő utas nem letelepedési vagy munkavállalási szándékkal próbál-e kimenni. Ha felébred a gyanú, akkor egyeztet a CBSA emberével telefonon, majd meghozza a döntést

Ez azonban problematikus eljárás, ugyanis a kanadai jogszabályok csak a dokumentumok hitelességének ellenőrzését tennék lehetővé, írja Szalayné. A „gyanús” utasok kikérdezésének alapja felveti a diszkrimináció gyanúját.

Ezt erősíti meg a kanadai hatóság is a hvg.hu-nak. Nem tudhatjuk, mi állhatott ezen elutasítások mögött, írja lapunk érdeklődésére a kanadai Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szóvivője, de kiemeli, Kanada senkit nem diszkriminál származás vagy etnikai hovatartozás alapján. A légitársaságok ügyintézői visszautasíthatják a Kanadába utazást számos ok miatt – biztonsági, egészségügyi kifogások, illetve a megfelelő utazási dokumentumok hiányára hivatkozhatnak.

A szóvivő röviden ismerteti válaszában a Kanadában tartózkodás különböző formáihoz szükséges iratokat attól függően, kell-e vízum vagy nem a származási országból. Maximum hat hónap tartózkodásra – nyaralás, család- vagy baráti látogatás, üzleti út – az elektronikus utazási felhatalmazás (Electronic Travel Authorization, eTA), magyarul beutazási engedély kell. Kisséknek ezen az alapon nem lehetett volna megtiltani a beutazást: megvolt az eTA, két hónapra mentek volna, megvolt az útlevelük, nem jelentenek biztonsági kockázatot, és családlátogatás volt a cél.

A BUD Security Kft.-nak a 2015-ös ügyekben leginkább érintett Air Transat légitársasággal kötött szerződésében olyan pont olvasható az ellenőrzésekről, amelyeknek nincs se magyar, sem EU-s hivatkozási pontja, azaz törvénytelen, emelte ki az ombudsmani állásfoglalás. A többi körülménnyel együtt ez a napi gyakorlat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren sérti az ombudsman-helyettes elvi állásfoglalása szerint

– a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogot (mert az érintett utasok nem tudták, ki, miért, mi célból faggatja őket, a vizsgálat eredményéről nem kaptak semmilyen dokumentumot, a verdikt elhangzása után nem tudták meg, melyek a lehetséges jogorvoslati fórumok)

– és megsérti a mozgásszabadság jogával élni kívánó személyek emberi méltóságát.

„Tekintettel arra, hogy e gyakorlat a rendelkezésemre álló információk alapján jelentős arányban érintette a roma személyeket, illetve családokat, így az ellenőrzés az egyenlő bánásmód követelményét sértő módon valósult meg” – olvasható a konklúzió.

A Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes által vizsgált eljárást folytató légitársaság az állásfoglalás kiadását követően beszüntette magyarországi működését, így a hazai panaszok száma jelentősen csökkent – válaszolta a hvg.hu érdeklődésére az ombudsmani hivatal. Az ombudsmanok európai hálózata révén azonban az ombudsmanhelyettes értesült arról, hogy hasonló gyakorlatot észleltek Prága, Pozsony, Varsó, Bécs és Párizs repülőterein is, elsősorban roma személyekkel szemben.

Az ombudsmanhelyettes állásfoglalásának megállapításait és megoldási javaslatait megosztotta a társszervekkel, valamint jelzéssel élt az Európa Tanács és az ENSZ illetékes szakértői testületei irányába. A hazai gyakorlatot a nemzetiségi ombudsmanhelyettes folyamatosan figyelemmel kíséri és konkrét panasz vagy generális visszásság esetén haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket, zárul a válasz.

„Mondják ki, hogy hibáztak!”

Kisséket az is bántja, hogy szabad emberként épp a hazájukból nem tudnak elutazni, hogy egy magyar ügyintéző mondja ki, nem repülhetnek. Az erkölcsi kár és trauma mellett anyagi is érte Kisséket: a 340 ezer forintos jegyük odalett, 16 ezer forintot ajánlott fel nekik a Lufthansa kártérítésként.

A diszkriminatív eljárásról szóló állásfoglalásában az ombudsman-helyettes arról is ír, a kártalanítással is bajok vannak, mivel nincsenek olyan dokumentumok a döntésekről, amelyekre hivatkozni lehetne.

„Sokan kérdezték, miért csináljuk ezt, miért nem adjuk be újra a kérelmet, utazunk el más városból? Nem erről van szó, nem is a pénzről van szó, bár nyilván jól jönne a kártérítés. Nekünk is van büszkeségünk, érzéseink. Elégtételre van szükségünk, mondják ki, hibáztunk, kérjenek elnézést” – mondja Kiss Attila a hvg.hu-nak.

Lukács Gábor azt tanácsolja, akit az úti célján és a tartózkodása időtartamán túl kérdeznek légitársaságok, tagadja meg a válaszadást. Ilyen kérdéseket csak a kanadai határőrizeti szerveknek szabad feltenni. Ha pedig hasonló eset történik vele, videózzon, rögzítse az incidenst, hogy legyen bizonyíték a kezében.

hvg.hu