Egy friss svájci kutatás
megnézte, hogy a jelenleg érvényes klímaváltozási modellek alapján mire lehet számítani a Föld nagyvárosaiban harmincéves távlatban. A Crowther Lab által készített, összehasonlító interaktív térkép és a Plos One-on közzétett, 520 nagyváros adatait elemző tanulmány szerint radikális változások következnek be a hőmérsékleti viszonyokban. A kutatók a súlyos szárazságokkal kísért hőmérséklet-emelkedések hatását városok párba állításával szemléltették.
A Crowther Lab térképe szerint Seattle klímája harminc év múlva olyan lesz, mint San Franciscóé, London lesz az új Barcelona, Stockholm megkapja Budapest hőmérsékleti viszonyait, miközben
A MAGYAR FŐVÁROS HÁROM ÉVTIZEDEN BELÜL AZ ÉSZAK-MACEDÓNIAI SZKOPJÉRE MOST JELLEMZŐ 40 FOKOS HŐHULLÁMOKKAL KÜZDHET MAJD, AKÁR 7,8 CELSIUS-FOKKAL NÖVEKVŐ NYÁRI HŐMÉRSÉKLETI CSÚCCSAL
(Szkopje klímája meglehetősen forró, áprilistól októberig nem ritkák a 30 fok fölött maximum hőmérsékletek, a nyári hónapokban 40 fok fölötti csúcsokkal). Moszkvára a bolgár főváros, Szófia jelenlegi klímája lesz jellemző, míg Madrid marokkói hőséggel küzd majd nyaranta.
A svájci kutatók becslése szerint a jelenleg a Föld hűvösebb zónáiban lévő városoknak harminc év múlva olyan lesz a klímájuk, mintha 1000 kilométerrel közelebb kerültek volna az Egyenlítőhöz. Ennek elég súlyos hatásai lesznek a lakók egészségére és a városi infrastruktúrára egyaránt. „Ezek olyan új környezeti körülmények, amilyeneket jelenleg sehol sem tapasztalunk – mondta Thomas Crowther, a kutatás vezetője. – Ez azt jelenti, hogy olyan politikai és infrastrukturális kihívásokkal kell szembenéznünk, mint még soha.”
Az európai városok esetében a nyári átlaghőmérsékletek 3,5 Celsius-fokkal való emelkedése, a telek átlag 4,7 Celsius-fokos melegedése például Londont, és a vele hasonló, vagy délebbi szélességi körön lévő városokat – mint Budapest – is Barcelona sorsára juttathat: súlyos zavarok állhatnak be az ivóvízellátásban, vízimportra kényszerítve ezeket a városokat. Másutt, főképp Ázsiában, a hirtelen lezúduló nagy esők és villámárvizek jelentenek majd gondot.
Thomas Crowther a döntéshozók lépéshátrányban vannak. „Egyáltalán nem vagyunk felkészülve. A klímaváltozással kapcsolatos terveket már tegnap el kellett volna készíteni.”
Mindazonáltal nem ezer százalék, hogy a fentiek pontosan ebben a formában, a jósoltak szerint valósulnak meg. Azt maguk a svájci kutatók is elismerik, hogy modelljükben – csakúgy mint a legtöbb hasonló modellben – rengeteg a bizonytalansági tényező, ami miatt egész más is lehet az eredmény.