Svédországban nagy
kultúrája van a használt ruhának, az adományboltoknak és a bolhapiacoknak is, ahol a kommunikáció erős eleme a fenntarthatóság, és a svédek gyakran szerveznek ruhacseréket. A kint inkább a fiatalok körében népszerű „egyszer használatos” fast fashion ruhák kora kezd lejárni, világszerte egyre többen fordulnak el a pazarló divatfogyasztástól.
„Sok diák és kreatíviparban dolgozó is szereti az alternatívabb, vintage holmikat, mert különleges darabokra lelnek használtan, nem utolsósorban alacsonyabb áron – meséli. Ám amíg itthon sokáig a szegényebbeké volt a turkáló, kint – pénztárcavastagságtól függetlenül – egy tudatos réteg vásárol használt holmikat. A másodkézből származó darabok Magyarországon is már évek óta egyre sikkesebbnek számítanak. Itthon még tartja magát a turkáló elnevezés, pedig pejoratív: nem divatos és a tudatosságot sem adja vissza.
Angolszász területeken a magasabb státuszt jelző second hand, a preloved vagy a preowned kifejezést használják”
– mondja Tünde.
Ami még fontosabb különbség, hogy Svédországban helyben gyűjtik be a ruhákat, és számtalan programot és vállalkozást, applikációkat és online felületeket építenek erre, Magyarországon ezzel szemben a használt ruhák szinte egész piacát lefedik az olyan nagy szereplők, mint a Háda, a Humana vagy a Cream. Ráadásul itthon a ruhagyűjtésnek egyáltalán nincs kiépített rendszere és leginkább importból származó ruhák között válogathatunk a használtruha-kereskedésekben – ennek az ökológiai lábnyoma is klasszisokkal nagyobb, mintha hazai gyűjtésből származnának a ruhák.
Hogyan működik a Swappis?
A vállalkozás arra a dilemmára ad választ, hogy mit csináljunk a már nem hordott, de még jó állapotban lévő ruháinkkal, ha nem szeretnénk azokat a szemétbe dobni. És persze sokan viszont is látnák a ruhák árának egy részét – ha már egyszer megvették. Az elmúlt években Budapesten is egyre népszerűbbek a gardróbvásárok és közösségi ruhacserék, azonban nem mindenkinek van kedve egész nap ülni a standja mellett. Se szeri, se száma már a használt ruhák eladására szakosodott Facebook-csoportoknak vagy Instagram-profiloknak is, de nem biztos, hogy megéri a vesződést. A Swappisszal viszont egy füst alatt megválhatunk ezektől a ruháktól.
Annyi a dolgunk, hogy kiválogatjuk azokat a ruhadarabokat és kiegészítőket, amelyeket már nem hordunk, és bevisszük azokat a Swappis-raktárba a nyitvatartási idejükben. A darabokat átnézik és értéküknek megfelelően pontokat kapunk értünk, amelyeket akár azonnal be is válthatunk egy régi-új termék árának az 50 százalékáig, de át is ruházhatjuk azokat, és lejárati idejük sincsen. Míg ott jártunk, volt, aki több mint húszezer, de hetven-nyolcvanezer forint értékben is vitt be holmikat. Persze bárki betévedhet a Swappisba és válogathat az ott lévő darabok közül, viszont tagoknak minden féláron van. Bár így is 500 forinttól indulnak az árak, és a legdrágább holmik is 10 000 forintba kerülnek.
Mekkora üzlet a használt ruha?
Ha bárki kételkedne a használt ruhában rejlő üzletben, az ne tegye: a szintén használt, csak éppen luxusholmikban utazó online kereskedő thredUp cég és a GlobalData legújabb kutatása alapján egy 24 milliárd dolláros üzletágról beszélhetünk, amely a szakértők szerint az elmúlt években meginduló dinamikus növekedés függvényében 2024-re megduplázódhat – ezzel nagyobb ágazattá válhat, mint a jelenleg élen járó fast fashion.
Egy másik online használt ruhákat kínáló cég, a Patatam idei felmérése szerint a brit nők szekrényében átlagosan 500 font értékű sosem hordott holmi található – ez összesen 13 milliárd font, ha a szigetország lakosságára levetítjük. A kutatók továbbá azt is hangsúlyozzák, hogy egy olyan szegmensről beszélünk, amely minden társadalmi, fogyasztói réteget megcéloz, és különösen a Z generáció tagjai (vagyis az 1995 és 2000 között születettek) lesznek lelkes használtruha-vásárlók.
„Az ötven év felettiek sokkal tudatosabbak, a szüleink generációja még nem volt ennyire túlfogyasztó, mint a mostani 20-40 évesek. A fiatalok, a »Greta-generáció« pedig már így nőtt fel, egyre kisebb koruktól természetes nekik a tudatosság és a felelős szemlélet” – mondja Tünde. A használt ruha vásárlása korántsem pénz, hanem tudatosság kérdése, ez a réteg itthon is egyre csak nő.
Van olyan 15 éves vásárlóm, aki elvből nem vesz új ruhát, mert tisztában van a divatipar környezetszennyező, kizsákmányoló voltával
– meséli. https://hvg.hu/kkv/20190704_swappis_turkalo_second_hand