A levegőminőség javítására
irányuló lehetséges intézkedések felsorolása
A levegőminőség további javítása érdekében az Intézkedési programban 2004-ben javasolt általános intézkedéseket az alábbiakkal kell kiegészíteni:
1. Lakossági kibocsátások csökkentése, ellenőrzése:
Meg kell szüntetni az avar- és kerti hulladékok égetését, be kell vezetni ezek szervezett begyűjtését, elszállítását és komposztálását, valamint
Ki kell dolgozni a lakossági tüzelőanyag felhasználás ellenőrzését. (Csak kereskedelmi forgalomban kapható tüzelőanyag felhasználása engedélyezhető).
2. A közlekedési eredetű emissziók csökkentése:
A városok központjából a nagyobb autóbusz pályaudvarok kitelepítése, intermodális csomópont kialakítása.
Kerékpárút hálózat fejlesztése.
3. Ipari kibocsátások csökkentése:
Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni a tüzelőanyagváltást, amennyiben bizonyított, hogy alkalmazása emisszió csökkenést eredményez (pl. szenes erőmű fatüzelésre történő átállítása).
Törekedni kell a megújuló energiaforrások felhasználására.
7. A javításra irányuló azon intézkedések és programok bemutatása, amelyeket a levegőminőségi terv készítése előtt végrehajtottak
7.1 Helyi, regionális, országos, nemzetközi intézkedések
A levegőminőségi terv készítése előtt végrehajtott intézkedéseket a 2004-ben készített Intézkedési program tartalmazza.
Helyi szinten kiemelendő, hogy Miskolc város önkormányzata 2011. július 12-vel az esti és az éjszakai órákra is kiterjesztette a behajtási tilalmat a 12 tonna össztömeget meghaladó járművekre.
A 2008 szeptemberében készített „Intézkedési Program Sajó völgye kijelölt zónában a PM10 komponens határérték túllépésének megszüntetésére” dokumentáció 10. fejezete tartalmazta Miskolc város hosszú távon tervezett PM10 határérték túllépés megszüntetését szolgáló intézkedéseit és programok részleteit, melynek a 2016 augusztusában készített végrehajtási állapotára vonatkozó táblázatát az 5. sz. melléklet tartalmazza.
7.2 Az intézkedések megfigyelt hatásai
Az egyes intézkedések megfigyelt hatásai a pontos adatbázisok hiányában nem számszerűsíthetők. Az önkormányzat a lakossági és a szolgáltatási szektor kibocsátásaira vonatkozóan nem rendelkezik külön adatbázissal.
Az ipari és a közlekedési emisszió alakulása az 5.2 fejezetben került bemutatásra.
21
Az ipari NOx és a CO kibocsátás jelentősen csökkent mind a B.-A.-Z. Megyei kibocsátás, mind Miskolc város ipari kibocsátásának tekintetében. Miskolc város és B.-A.-Z. Megye NOx és CO ipari kibocsátása 2011-év után kisebb ingadozásokkal közel állandónak tekinthető.
Az emissziós adatokat összevetve a PM10 és az NOx koncentráció változással, (4.2 pont) az alábbiak állapíthatók meg:
A Sajó völgye zónában üzemelő mérőállomásokon 2012. után a PM10 éves átlag koncentráció értéke mindegyik mérőállomásnál határérték alatt marad.
Az NO2 koncentráció változásához elsősorban a közlekedés és a tüzelőberendezések kibocsátása járul hozzá. Az NO2 koncentráció egyetlen állomás tekintetében sem közelíti meg a határértéket, a Búza téri monitorállomáson tapasztalható a koncentráció kismértékű növekedése 2012-ben és 2015-ben (A Búza téri monitorállomás közlekedési típusú mérőállomás).
Az utóbbi évek mérési adatai azt mutatják, hogy a korábbi tendenciával ellentétben a közlekedés, mint fő PM10 forrás domináns szerepe megszűnt és a lakossági kibocsátások léptek előtérbe.
A PM10 és NOx koncentrációk éves átlagkoncentrációinak alakulása alapján megállapítható, hogy a tervezett intézkedések végrehajtása nem történt meg minden területen, a levegőminőség állapotának megtartása megtörtént, de további intézkedések megtételére van szükség a levegőminőség javítása érdekében.
A jelen felülvizsgálatban tervezett intézkedések végrehajtásával várhatóan az elkövetkezendő időszakban is javítható lesz a levegő minőségének állapota.
Az éves PM10 koncentrációcsökkenés konvertálása a napi határértékek túllépésére nehezen becsülhető. Szakértői becslések alapján a napi PM10 határértéknek történő megfelelés – a lakossági fűtés és az ahhoz kapcsolódó szociális-gazdasági problémakör összetett kezeléséből adódó időigény miatt – 2025-re valószínűsíthető.
8. A légszennyezettség csökkentése érdekében szükséges azon intézkedések és programok részletei, amelyeket e rendelet hatálybalépését követően fogadtak el
8.1 A programban lefektetett összes intézkedés felsorolása és leírása
A levegőtisztaság-védelem terén az egyes szennyezőanyagok nemzeti összkibocsátási határértékeit meghatározó irányelv 2010-ig tartalmaz küszöböt. E szabályozás megújítására a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program időszakán belül kerül sor.
A levegő minőségének javítása érdekében, az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiához
kapcsolódóan a közösségi közlekedés vonzóbbá tétele az egyéni közlekedéssel szemben, a
közösségi közlekedés támogatási rendszerének ezen célt szolgáló működtetése, az üzemeltetést segítő forgalomtechnikai intézkedések kiterjesztése.
A 2007-ben kidolgozott Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia a közlekedési alágazatok hatékonyabb együttműködését, a szolgáltatások egységes célrendszerét határozza meg.
22
Horizontális témái között megtalálható a környezetkímélőbb, energia hatékony szállítási rendszerek kialakítása és a fenntarthatóság hosszú távú biztosítása.
Cél:
a közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés (különösen a szállópor terhelés) csökkentése.
A vasúti szállítás előtérbe helyezése, de legalábbis az áru-és személyszállításon belüli aránya visszaszorulásának megállítása.
A távolsági közösségi közlekedés versenyképességének javítása.
Az alternatív, környezetkímélő üzemanyagok használata.
Az I. és II. kategóriájú vasútvonalak, országos vasúti mellékvonalak fejlesztése, a személyszállítás fenntartása, a vasúti közlekedés vonzóbbá tétele.
A jelenlegi közösségi közlekedési rendszerek (vasút, távolsági autóbusz) működtetése, eszközállományának továbbfejlesztése.
Intermodális logisztikai rendszerek kialakítása, azon belül az áruszállítás átcsoportosítása, lehetőség szerint a nehéz tehergépjárművekről a vasútra, hajóra.
A járműpark javítása, takarékos használata, meglévő kapacitások kihasználása és ezen keresztül versenyelőnyök elérése
Országos léptékben a termelés és fogyasztás szerkezete, a felhasznált energiahordozók mennyisége és minősége, az alkalmazott technológiák, és nem utolsó sorban a közlekedés határozzák meg a levegőszennyező anyagok kibocsátásának alakulását.
A levegő minőségét napjainkban elsősorban a hazai közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezőanyag terhelés határozza meg, de a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe lehet a nagyobb távolságról érkező szennyezésnek is. Az ipari kibocsátások hatása – a szigorú követelmények életbe lépésével és ezek betartásával – csökkent.
Az EU 2005-ben elfogadta a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiáját, valamint ez alapján 2008-ban megszületett az új levegőtisztaság-védelmi keretirányelv, amely a hazai levegőtisztaság-védelmi stratégiai célkitűzések alapjául is szolgál. Az EU tematikus stratégiája alapján a 2020-ra előírt célok teljesítéséhez az EU területén az SO2-kibocsátást 82%-kal, az NOx kibocsátást 60%-kal, a VOC-t 51%-kal, az NH3-at 27%-kal és a primer PM2,5-t 59%-kal kell csökkenteni a 2000. évi kibocsátáshoz képest.
Miskolc város tekintetében a légszennyezettség tervezett javulása eléréséhez szükséges a az 5. (a, b, c) számú táblázatokban szereplő intézkedések végrehajtása.
8.2 A végrehajtás ütemterve
Az állapot megtartó intézkedések végrehajtásának határideje folyamatos. Az ipari kibocsátók már 2007 decemberétől teljesítik a határértékeket.
Miskolc teljes elkerülő szakasz építés befejezési határideje 2015 volt.
Az elkerülő út átadásra került.
8.3 A légszennyezettség tervezett javulása eléréséhez várhatóan szükséges idő becslése
Az ipari kibocsátó forrásoknak a 21/2001 (II.14) Korm. rendelet 25. §-a szerint legkésőbb 2007. október 30-ig meg kellett szüntetni a kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezést. A jogszabályban rögzített határidőt követően a Sajó völgye zónában egyetlen üzemelő ipari kibocsátót sem kellett kötelezni határérték túllépés miatt, viszont EKHE-től eltérő üzemeltetésért a BÉM Zrt. tevékenysége felfüggesztésre került, az OAM Kft-t pedig Intézkedési Terv készítésére kötelezte a Felügyelőség a diffúz
23
légszennyezés megszüntetése érdekében. A Kft. az Intézkedési Tervben foglaltakat végrehajtotta.
A lakossági kibocsátás csökkenése az avar- és kerti hulladék égetésének megtiltását, a háztartási tüzelési rendszerek korszerűsítését követően 1-2 éven belül kimutatható.
A közlekedési légszennyezés mérséklése a várost elkerülő út teljes megépítésével, az intermodális csomópont létrehozásával, a kerékpárút megépítésével biztosítható.
A teljes várost elkerülő szakasz átadásra került.
Szakértői becslések alapján a napi PM10 határértéknek történő megfelelés – a lakossági fűtés és az ahhoz kapcsolódó szociális-gazdasági problémakör összetett kezeléséből adódó időigény miatt – 2023 évre valószínűsíthető.
9. A javításra irányuló, tervezett intézkedések és programok valószínűsíthető költségei és forrásai
Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében végrehajtott beruházások ismert költségei és forrásai:
geotermikus rendszer kiépítése a Belvárosi körzet hőellátására: 2-3 Mrd Ft
1 db biomassza kazán létesült a Diósgyőri és Bulgárföldi körzet hőellátására: 1,067 Mrd Ft
A közútfejlesztésre vonatkozóan a területet érintő pontos költségek nem ismertek. Országos szinten az erre vonatkozó adatok a Kisméretű Szálló Por (PM10) Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programjáról szóló 1330/2011. (X.12.) Korm. határozat 1. melléklet III. fejezetében, valamint a Program végrehajtásáról adott 2012. évi beszámoló jelentés dokumentumban találhatók meg.
10. A hosszú távon tervezett intézkedések és programok részletei
A.) ORSZÁGOS SZINTŰ, HOSSZÚTÁVÚ PROGRAMOK
A légszennyezettség javítását szolgáló hosszútávú feladatokat a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról szóló 1330/2011. (X.12.) Korm. határozat tartalmazza.
B.) HELYI SZINTŰ, HOSSZÚTÁVÚ PROGRAMOK
I. Szilárd kibocsátás csökkentése
I/1. Az ipari termelésből származó kibocsátás csökkentése
1. Erőműi zagytér diffúz légszennyezésének csökkentése:
sűrűzagyos technológia alkalmazása
a gátépítési munkák esetén a bolygatott felület azonnali földtakarása
kisebb kazettás művelés, a nem használt területek ideiglenes beborítása
a zagytér körüli terület fásítása.
Felelős: AES Borsodi Energetikai KFT. Borsodi Hőerőmű
Határidő: Folyamatos
Teljesülés: Az erőmű üzemelése alatt teljesült.
További feladat: Az erőmű bezárásra került.
locsolórendszer alkalmazás,
24
a gátépítési munkák esetén a bolygatott felület azonnali földtakarása
a zagytér körüli terület fásítása.
Felelős: AES Borsodi Energetikai KFT. Tiszapalkonyai Hőerőmű
Határidő: Folyamatos
Teljesülés: Az erőmű üzemelése alatt teljesült.
További feladat: Az erőmű bezárásra került.
2. Bánya diffúz légszennyezésének csökkentése
kő- és agyagbánya rekultiváció
Felelős: Holcim Rt Hejőcsabai Cementgyára
Határidő: 2004. június 30.
Teljesülés: A Holcim Zrt. a rekultivációt végrehajtotta.
További feladat: A Zrt. bezárásra került.
3. Üzem területén belül a diffúz légszennyezés csökkentése
gyártelepen belüli útvonalak, szállítószalag rendszerek portalanítása
Felelős: Holcim Rt Hejőcsabai Cementgyára
Határidő: folyamatos
Teljesülés: A Holcim Zrt. üzemelése alatt teljesült.
További feladat: A Zrt. bezárásra került.
salakhalna területén a szállítási útvonalak locsolása
Felelős: Eurofém-Halna Kft
Határidő: folyamatos
Teljesülés: A Kft. üzemelése alatt teljesült.
További feladat: A Kft. bezárásra került.
térburkolat portalanítása
Felelős: Mályi Tégla Kft
Határidő: folyamatos
Teljesülés: A Kft. folyamatosan teljesíti a portalanítást.
További feladat: térburkolat portalanítása
Felelős: Mályi Tégla Kft
Határidő: folyamatos
4. Megújuló tüzelőanyagok alkalmazásának bevezetése.
faapríték tüzelésre történő átállás.
Felelős: AES Borsodi Energetikai KFT. Borsodi Hőerőmű
Határidő: 2004. december 31.
Teljesülés: Az erőmű üzemelése alatt teljesült.
További feladat: Az erőmű bezárásra került.
5. Tüzelőanyag váltás.
feketeszén tüzelésre történő átállás.
Felelős: AES Borsodi Energetikai KFT. Tiszapalkonyai Hőerőmű
Határidő: 2004. december 31.
tüzelőolaj váltás.
25
Felelős: AES Tiszai Erőmű KFT.
Határidő: 2004. december 31.
Teljesülés: Az erőmű üzemelése alatt teljesült.
További feladat: Az erőmű bezárásra került.
6. Leválasztó rendszer korszerűsítése, beüzemelése.
Felelős: AES Borsodi Energetikai KFT. Borsodi Hőerőmű
Határidő: 2004. december 31.
Teljesülés: Az erőmű üzemelése alatt teljesült.
További feladat: Az erőmű bezárásra került.
Felelős: AES Borsodi Energetikai KFT. Tiszapalkonyai Hőerőmű
Határidő: 2004. december 31.
Teljesülés: Az erőmű üzemelése alatt teljesült.
További feladat: Az erőmű bezárásra került.
Ívkemence feletti térben zárt csarnokszakasz kialakítása
Felelős: ÓAM Ózdi Acélművek KFT.
Határidő: 2005. december 31.
Teljesülés: A feladat végrehajtásra került, de a Kft. diffúz kibocsátása továbbra is gondot jelent. 2013-ban EKHE-től eltérő tevékenység, diffúz légszennyezés okozása miatt Intézkedési Tervre kötelezést adott ki a Felügyelőség.
További feladat:
Intézkedési Tervre készítése a diffúz légszennyezés megszüntetése érdekében,
Az Intézkedési Terv jóváhagyását követően a tervben foglaltak végrehajtása.
Felelős: ÓAM Ózdi Acélművek KFT.
Határidő: 2014. december 31.
Az Ózdi Acélművek KFT. az Intézkedési Tervben foglaltakat teljesítette.
hőcserélő és a cementtároló silók portalanító berendezéseinek cseréje, szakadt zsák detektorok beépítése, csomagoló üzemnél területi megszívások kiépítése.
Felelős: Holcim Rt Hejőcsabai Cementgyára
Határidő: 2004. december 31.
Teljesülés: A Holcim Zrt. üzemelése alatt teljesült.
További feladat: A Zrt. bezárásra került.
folyamatos mérő- és információs rendszer kiépítése a 9274-1/2002. sz. ÉMI-KÖFE által kiadott kötelezés szerint.
Felelős: Dam Steel Speciális Acélgyártó Rt Fa.
Határidő: 2004. december 31.
Teljesülés: A Zrt. üzemelése alatt teljesült.
További feladat: A Zrt. bezárásra került.
cseppleválasztó berendezés beépítése, folyamatos mérőrendszer kalibrálása a 9274-1/2002. sz. ÉMI-KÖFE által kiadott kötelezés szerint.
Felelős: BÉM Rt
Határidő: 2004. május 31.
Teljesülés: A ZRt. üzemelése alatt teljesült, de továbbra is gondot okozott az alacsony füstgáz hőmérséklet, ezért újabb kötelezések kiadására került sor.
További feladat: 2013 márciusában a Zrt. tevékenysége felfüggesztésre került.
26
I/2. A lakossági tevékenységből származó kibocsátás csökkentése
Az Intézkedési Program készítésekor az önkormányzatok levegőtisztaság-védelmi kötelezettségeit a többször módosított 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet 23. §-a rögzítette. A kibocsátások rendeletben történő szabályozása az önkormányzati testület feladata. A helyi rendeletben foglaltakkal kapcsolatban környezetvédelmi hatósági hatáskörében az önkormányzat jegyzője járt el.
A lakosság által okozott légszennyezés csökkentése érdekében helyi önkormányzati rendeletben kell szabályozni az alábbiakat:
avar és kerti hulladékok égetése
a lakossági tüzelőanyag felhasználás szabályozása.
Teljesülés: Valamennyi érintett önkormányzat elkészítette az avar és kerti hulladékok égetésére és a lakossági tüzelőanyag felhasználásra vonatkozó rendeleteket.A rendeletek többsége szabályozott időszakokban még engedélyezi az avar és kerti hulladék égetést.
Kevés önkormányzat élt az elmúlt időszakban a szankcionálás lehetőségével.
További feladat: Az avar és kerti hulladék égetés önkormányzati rendelettel történő megtiltása.
Felelős: A zónában nevesített önkormányzatok képviselő testülete.
Határidő: 2012-től folyamatos
További feladat: Az avar és kerti hulladékok égetésére és a lakossági tüzelőanyag felhasználásra vonatkozó rendeletekben foglaltak be nem tartásának szankcionálása.
Felelős: BAZ. megyei Kormányhivatal Járási Hivatalai
Határidő: 2013-tól folyamatos
II. NOx kibocsátás csökkentése
II/1. A közlekedési eredetű kibocsátás csökkentése
1. M30 autópálya 3-35 főút közötti szakaszának megépítése
Felelős: Nemzeti Autópálya Rt
Határidő: 2004. december 31.
Teljesülés: Átadásra került.
2. Miskolc M30-26. sz. főút Miskolc északi elkerülő I. ütem megépítése..
Felelős: BAZ megyei Állami Közútkezelő Kht.
Határidő: 2005. december 31.
Teljesülés: Átadásra került 2007. 10 hó, 3,8 mrd Ft.
Miskolc M30-26. sz. főút Miskolc északi elkerülő II. ütem megépítése.
Felelős: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Határidő: 2015. február
Teljesülés: Átadásra került 2015. 06 hó, 13,9 mrd Ft.
3. A 3-as és a 35-ös főút 11,5 t tengelyterhelésre történő burkolat megerősítése
Felelős: Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
Határidő: 2005. december 31.
Teljesülés: 2005 májusában átadásra került.
27
4. A 26-os úton négy nyomtáv kialakítása Sajóbábonytól Sajószentpéter edelényi bekötőútig
Felelős: BAZ megyei Állami Közútkezelő Kht
Határidő: 2010. december 31.
Teljesülés: 2010. októberében átadásra került.
5. Az autóbusz állomány korszerűsítése, a hagyományos motorok felszámolása, új EU2 és EU3 motorral szerelt autóbuszok beszerzése
Felelős: Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.
Határidő: A hagyományos motorok D10 típusúra történő átalakítása 2001-től folyamatosan.
az EURO 0-s motorállomány csökkentése 2004-től folyamatos.
Teljesülés:
EURO 0
EURO I
EURO II
EURO III
EURO IV
EURO V
10 %
36 %
14 %
20 %
11 %
9 %
Összes autóbusz: 523 db
További feladat: Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. autóbusz állományának korszerűsítése, az EURO 0-s motorállomány további csökkentése.
Felelős: Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.
Határidő: folyamatos
Felelős: Miskolc Városi Közlekedési Zrt
Határidő: folyamatosan
Teljesülés: Az MVK Zrt autóbusz állománya megújult, 2016-ban EURO-3-tól rosszabb besorolású jármű nem közlekedik a városi üzemben. 2016-ban 75 db új CNG busz beszerzésére került sor, ami a flotta felét teszi ki.
Be nem sorolt
EURO 0
EURO I
EURO II
EURO III
EURO IV
EURO V
EURO VI
Összesen
2013
10 db
3 db
14 db
40 db
68 db
41 db
176 db
2016
0 db
0 db
0 db
0 db
44 db
37 db
0 db
75 db
156 db
0További feladat: Az MVK Zrt autóbusz állományának további korszerűsítése, a szennyezőanyag kibocsátás további csökkentése.
Felelős: MVK Zrt.
Határidő: folyamatos
II/2. Az ipari eredetű kibocsátás csökkentése
1. . NOx-szegény égők beépítése
Felelős: AES Tiszai Erőmű KFT.
Határidő: 2004. december 31.
Teljesülés: Az erőmű üzemelése alatt teljesült.
További feladat: Az erőmű bezárásra került.
2. Tüzelési mód megváltoztatása
Felelős: AES Borsodi Energetikai KFT. Tiszapalkonyai Hőerőmű
Határidő: 2004. december 31.
Teljesülés: Az erőmű üzemelése alatt teljesült.
További feladat: Az erőmű bezárásra került.
28
Felelős: AES Borsodi Energetikai KFT. Borsodi Hőerőmű
Határidő: Folyamatos
Teljesülés: Az erőmű üzemelése alatt teljesült.
További feladat: Az erőmű bezárásra került.
Felelős: AES Tiszai Erőmű KFT.
Határidő: 2004. december 31.
Teljesülés: Az erőmű üzemelése alatt teljesült.
További feladat: Az erőmű bezárásra került.
3. Új, korszerű tüzelőberendezés telepítése
Felelős: Miskolci Hőszolgáltató Kft
Határidő: 2005. december 31.
Teljesülés:
2004 márciusában beüzemelésre került 5 db korszerű gázmotor.
2007 decemberében átadásra került egy korszerű, kombinált ciklusú erőmű, melynek üzemeltetője a MIFŰ Kft.
2009-ben 1 db biogáz kazán létesült a Futó utcai körzet hőellátására.
2010-ben 1 db biogáz motor létesült szintén a Futó utcai körzet hőellátására. A biogáz hasznosítása évi 350 – 360 ezer m3 földgáz kiváltását eredményezi
2012-ben 1 db 3 MW teljesítményű biomassza kazán létesült a Kenderföldi és Dorottya utcai körzet hőellátására, melynek üzemeltetője a BIOMI Kft.
2013-ban geotermikus rendszer kiépítésére került sor az Avasi körzet hőellátására, ellátott lakások száma: 12.167 db lakás
2014-ben a geotermikus rendszer bővítésére került sor a Belvárosi körzet hőellátására, ellátott lakások száma: 14.559 db lakás
A geotermikus rendszer visszatérő hőjével történik a Miskolci Városgazda Kft. 7000 m2-es fóliasátorának fűtése, csatlakozott a rendszerre a Takata Kft. is.
A geotermia beruházásokkal Miskolc távhőszolgáltásban felhasznált megújuló energiahordozók aránya 2015-ben 57,4 %-ra nőtt.
Új fogyasztók távhő rendszerre történő csatlakoztatása: 2004-2015 közötti időszakban kb. 23 MW hőigényű, kb. 120.000 GJ/év hőfelhasználású új felhasználót sikerült a városi távfűtési rendszerre kapcsolni.
Épületenergetikai korszerűsítések: a miskolci lakásállomány közel 30 %-a korszerűsödött 2006-2015 között, a panelprogram hatására a hőértékesítés kb. 10 %-al csökkent, kb. 150.000 GJ/év hőértékesítéssel.
További feladat:
További új felhasználók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba
Törekedni kell a megújuló energiafelhasználás további növelésére távhőszolgáltatásban MIHŐ Kft.
Ide kapcsolódik még Miskolc és a Miskolc Térségi Hulladékgazdálkodási Konzorcium tagtelepülései esetében:
Miskolc térségének települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldása érdekében valósultak meg a KEOP 1.1.1/B/10-11-2011-0001 számú, és a KEOP 1.1.1/C/13-2013-0001 számú projektek, amelyek a Miskolc térségi hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztését célozták. A projekt téma szempontjából releváns eredményei
– Megvalósult a Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Központ – mechanikai előkezelő mű a kommunális hulladék kezelésére (optikai válogató rendszer,
29
magas fűtőértékű hulladékfrakció, valamint anyagában történő hasznosításra alkalmas hulladékfrakció leválasztása
– A zöld hulladék keletkezés megelőzésére kistelepüléseken (2000 fő alatt) összesen 5.000 db házi komposztáló került kiosztásra
– házhoz menő zöldhulladék gyűjtés került bevezetésre azokon a településeken, melyek 2000 fő felettiek, így Miskolcon is.
– Megvalósult a térségben a házhoz menő szelektív gyűjtés, aminek keretén belül papír, karton, PET, PE fólia, HDPE és PP flakonok, italoskarton és csomagolási fémhulladékok gyűjtése valósul meg
– A projektben kötelező tájékoztatáson túl sor került ismeretterjesztésre, tudatformálásra annak érdekében, hogy a lakosság megfelelő ismeretekkel rendelkezzen házi komposztálás, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés és a teljes hulladékgazdálkodási rendszer területén.
A fenti intézkedéseknek köszönhetően:
– csökken a családiházas övezetben jellemző kerti hulladék és egyéb nyílt téri égetések előfordulása
– kevesebb csomagolóanyag és egyéb műanyag hulladék kerül elégetetésre a lakossági tüzelőberendezésekben
A projektek fő adatai:
KEOP 1.1.1/B/10-11-2011-0001 sz. projekt: befejezés: 2016. 04. 15., összes költség: 3,85 mrd Ft
KEOP 1.1.1/C/13-2013-0001 sz. projekt: befejezés: 2016. 06. 03., összes költség: 2,91 mrd Ft
Miskolc Megyei Jogú Város rendelkezik szmogriadó-tervvel.
http://emiktf.hu/Szakosztalyok/lzo.htm