Ezért a tanulmányért fizetett

ki miskolci önkormányzat 15 milliót. Nem akarták megmutatni, de mi megszereztük . Részletekben közöljük. Szerintünk egy nagy halandzsa az egész…

 

Hazai nagyvárosaink közül Miskolc elsőként vállalkozik arra, hogy stratégiai városfejlesztési dokumentu¬mai mellé egy realista jövővíziót is illesszen.1
A közkeletű és főleg nehézségeket láttató vélekedésekkel ellentétben a város nagy értéksűrűsége, egyetemi beágyazottsága és az iparfejlesztésben elindult kedvező folyamatai révén reálisan jelölhet ki magának egy depressziós nagytérségben virágzó sziget szerepet, s számtalan lépéssel segítheti magát közelebb az európai magterületekhez való közeledéshez, a részleges integrációhoz. Ehhez a történelmi esélyhez az kell, hogy Miskolc kivívja és megtartsa a tőle Keletre elhelyezkedő területek számára a min¬den ízében tovább hálózatosodó, és déli és keleti irányban bővülő európai magterülethez és a globális értékláncokhoz való alkalmi, virtuális vagy tartós csatlakozás fizikailag legkönnyebben elérhető csomó¬pontja szerepet – többek között a mindig a kettővel nyugatabbra lévő konvergenciaszomszédhoz igazítva tudatosan magasabbra húzott minőségekkel. S hasonlóképpen segíthet, ha az éppen kibontakozó jövőál¬lapotra rákövetkező időszak sajátosságait sikerül jól megragadni, s ahhoz igazítani fejlesztési lépéseket: ha a város itt is két lépéssel gondolkodik előre.
A fentieknek megfelelően a jövőkép négy vezérpotenciált (egyetem, kultúra és közoktatás, zöld inf¬rastruktúra, barnamező), négy vezérelvet (minőség, bizalom-építés, közösségi részvétel, személyesített megoldások), négy vezéripart (anyagtudomány és anyagtechnológia, információ-és tudásipar, egészsé¬gipar és humán technológia és élményipar), valamint négy térbeli vezérirányt azonosít (az ún. Kis Sza¬polyai-régiót, a Nyugat-keleti magyarországi tengelyt, az Európai Uniót és a fejlett centrumországokat).
Az így kialakuló fejlesztési csomópontok egy rácsszerkezetet formálnak, amelyek a város számára leg¬inkább ígéretes irányokat jelölik ki ott, ahol sok csomópont találkozik és olvad össze egyetlen, jól megje¬leníthető programba. A jövőkép abból indul ki, hogy Miskolc jövője szempontjából több, mint indokolt az úgynevezett allokatív-innovatív tervezési térből az innovatív-radikális tervezési térbe áthelyezni a súly¬pontképzést. S ezt alkalmazva négy, leginkább perspektivikus kulcsterületet jelöl meg:
• a DAM-Jövővárost, ahol a terület különleges mérete és egysége módot ad arra, hogy az urba¬nizmus jövője valósuljon meg: amit korszerű közlekedésben, energiagazdálkodásban, funkció¬tervezésben, okos város-megoldásokban és informatizálásban, a lakó-, a munka – és a közösségi színterek újfajta térkapcsolataiban és kialakításában és magának a tervezési folyamatnak a tár¬sadalmasításában ma a legkorszerűbbnek és előremutatónak gondolunk
• A Miskolci Egyetemet, amely a kutatás-fejleszti kiválóság mellett a kis Szapolyai régió jövőegye¬temeként a következő évtizedek leginkább versenyképesnek tűnő felsőoktatási modellje felé mozdulhat el, amelyben a városi, térségi és civilizációs problémák és kihívások kerülnek a kö¬zéppontba, és az egyetemi évek a megoldáskeresés és az innováció szolgálatába állnak

Hogy pontosan mit fed le ez a jövőtervezési technika, azt részletesen ld. a dokumentum 1.sz. mellék¬letében (Realista jövővízió – a várostervezés egy új dokumentumtípusának szükségessége, funkciója és néhány kulcsjellemzője).
(V) �
• A humán technológiára koncentráló egységes és tudatos fejlesztési koncepciót, amellyel akár civilizációs trendeknek is elébe tud menni a város
• S végül egy járműipari óriás betelepedésével egy hiányzó ipari zászlóshajó szerep megjelenése, amely stabilizálja és újraformálja a mostanáig kialakult szerkezetet, részben új profilokat is vonz, részben a kis-és középvállalati szintet is mozgásba hozza, részben az egyetemi kutatás-fejlesztés számára is új horizontokat nyit. Mindez utat nyit egy Miskolc, az emberarcú gyárak városa imázs kialakításához is

A jövővízió ezen első szövegváltozata számos ajánlást és megfontolást is tartalmaz, amellyel a jövőér¬zékeny fejlesztési folyamat tovább vihető és folyamatos visszacsatolásokkal akár tovább is fejleszthető.
A jövővízió lényege, legfontosabb súlypontjai egy rövidebb, kevésbé szakszerű, „népszerű” kifejtés¬ben is megjeleníthetőek lesznek, amint az anyag nyilvánosságra kerülése és vitája nyomán elnyeri követ¬kező formáját.
TARTALOM
(VEZETŐI) ÖSSZEFOGLALÓ 2
TARTALOM 4
A KÜLSŐ KÖRNYEZET LETAPOGATÁSA – TÉRSZERKEZETI MOZGÁSOK 5 A KÜLSŐ KÖRNYEZET LETAPOGATÁSA – KOMPLEX CIVILIZÁCIÓS ÁTRENDEZŐDÉS 13 A JÖVŐVÍZIÓ SAROKPONTJAI 18 A 4 Vezérpotenciál 19
Miskolci Egyetem 19 Kultúra és közoktatás 20 Zöld infrastruktúra 21 Barnamező 22
A 4 Vezérelv 23
Minőség 23 Bizalom(építés) 24 Közösségi részvétel 24 Személyesített megoldások 25
A 4 Vezéripar 26
Anyagtudomány és anyagtechnológia 26 Információ- és tudásipar 27 Egészségipar és humán technológia 27 Élményipar 28
A 4 Térbeli vezérirány 29
Kis Szapolyai régió 29 A nyugat-keleti magyar konvergenciatengely 30 Európai Unió 31 USA és Ázsia 31
A Jövővízió „rácsszerkezete” működésben: az egyedi fejlesztési érték és néhány mozgató mechanizmus 33
A fejlesztési érték meghatározása: példák 34
A JÖVŐVÍZIÓ ÉLETRE KEL 36 DAM-Jövőváros 37 Jövőegyetem 38 A humán technológia mintavárosa 39 Ipari zászlóshajó 40 A csomópontok mint fogaskerekek 40
A JÖVŐVÍZIÓ TOVÁBBÉPÍTÉSE: AJÁNLÁSOK 42 HIVATKOZÁS-SZERŰEN SZEREPLŐ IRODALMI FORRÁSOK 45
A KÜLSŐ KÖRNYEZET LETAPOGATÁSA – TÉRSZER¬KEZETI MOZGÁSOK
Ha a külső környezet egyre tágabb körei felől Miskolchoz, mint saját jövőjét a globális erőcentrumokhoz képest leszakadófélben lévő Európa alsóházában tanyázó Magyarország kedvezőtlenebb fejlettségi mu¬tatókkal rendelkező észak-keleti régiójának központjaként kereső városhoz közelítünk, ez az összeadódó hátrányokra épülő kép első pillanatra megfelelő kiindulópontnak tűnik – de nem az. Az Európához, Ma¬gyarországhoz és a régióhoz rendelt három (banálisnak és köztudomásúnak tűnő) állítás mégis az első választás, amelyet az elemzők az egyes szintekhez illesztenek, ha csak egyetlen sajátosságot rendelhet¬nének hozzájuk.
Valójában ez leegyszerűsítő, lefegyverző és sokszorosan alkalmatlan megközelítés, amelynek a meg¬haladása nemcsak indokolt, hanem egyenesen segíthet, hogy közelebb kerüljünk a megfelelő kiinduló¬pontokhoz,

Folytatjuk