A polgári peres

bírósági tárgyalások – mint az igazságszolgáltatás során oly sok minden – elég formálisan kezdődik. A tárgyalás elején

a tanácsvezető bíró jegyzőkönyvbe diktálja, kik jelentek meg a bíróság előtt, valamint rögzítik a felek jogi képviselőjének nevét és az ügyvédi igazolványuk számát. A tárgyaláson készült jegyzőkönyv közokiratnak minősül, ugyanis ez az egyetlen olyan dokumentum, ami alapján rekonstruálhatók a tárgyaláson történt események, így megbízhatósága kulcsfontosságú.

A 24.hu azonban azt írja, június 20-án valami furcsa és elsőre megmagyarázhatatlan történt reggel 9-kor a Győri Ítélőtáblán. Egy devizahiteles ügy tárgyalásán a tárgyalási jegyzőkönyv szerint három bíró volt jelen: tanácsvezetőként Lezsák József, előadó bíróként Mauer Ádám, bíróként Mészáros Zsolt. Továbbá jelen volt a jegyzőkönyvvezető, valamint a felperes és az alperes jogi képviselője. Előbbi – a devizahiteles adós ügyvédje – Bihari Krisztina, utóbbi Debreczi Géza, a perben érintett bank ügyvédje.

A jegyzőkönyv szerint a bíróság az alperes és a felperes ügyvédjét is nyilatkoztatta a tárgyaláson. A dokumentum szerint „a felek a kérelmeiket fenntartották, további bizonyítási indítványuk nincs”. Ezután a Győri Ítélőtábla a tárgyalást berekesztette, majd zárt ülésen ítéletet hozott az ügyben, ami a devizahiteles adós számára lett hátrányos.

Eddig teljesen hétköznapi a történet, de itt jön a fordulat.

Ugyanebben az időpontban – június 20-a, reggel 9 – a felperes jogi képviselője, Bihari Krisztina valójában a Budakörnyéki Járásbíróságon mondott védőbeszédet egy büntetőügyben. A fizika és az emberi életet körülvevő egyéb törvények pedig azt mondják, Bihari nem lehetett Győrben is.

Ráadásul nem csupán az ügyvéd neve szerepel a Győri Ítélőtábla tárgyalási jegyzőkönyvében a megjelentek között, hanem az is, hogy nyilatkozott a bíróság előtt. A lap megkereste a Győri Ítélőtáblát kérdéseinkkel, érdeklődtek, mi történhetett, kit terhel a felelősség az ügyben, valamint, hogy tervezik-e hatályon kívül helyezni az ítéletet és új tárgyalást tartani.

A bíróság elismerte, hogy Baranyi nem volt ott Győrben a citált időpontban, de szerintük csak elírás történt. Ezt végzéssel kijavítottak, és ezzel az ügyet lezártnak tekintik. Tehát nincs helye új tárgyalásnak.

Azonban – mivel a devizahiteles ügy eredetileg a Fővárosi Ítélőtáblához tartozott, csak a bíróságokra nehezedő ügyterhek megosztása miatt a per tárgyalása Győrbe került – a lap a fővárosi bíróságot is megkereste. Ott azt közölték, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el.

Ez pedig nem arra utal, hogy egy hétköznapi tévedésről van szó, amit egy végzéssel el lehet intézni.

Bihari Krisztina a 24.hu-nak elmondta, ügyfele büntetőfeljelentést készül tenni az ügyben, szerintük ugyanis felmerülhet a közokirat-hamisítás gyanúja. Mint mondta, hasonló esettel még nem találkozott, azt pedig különösen furcsállja, hogy a Győri Ítélőtábla egy egyszerű végzéssel intézné el az ügyet. Hozzátette, eddig sem volt nagy a bíróságokba vetett közbizalom, de ez az eset egészen biztosan nem erősít rajta.