Egy magyar kutató egy egyszerű vérvételből megmutatná, kinél esélyes a szívinfarktus

A szív- és érrendszeri betegségek változatlanul vezetik a halálozási statisztikákat, mivel a koszorúér-betegeket nagyon nehéz azonosítani, kétharmaduk esetében az első észlelt tünet már maga az infarktus – idézi a Semmelweis Egyetem közleménye Maurovich-Horvat Pált, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának docensét arról, miért a szívinfarktus korai, személyre szabott előrejelzését választotta kutatási témájának. A téma – népegészségügyi jelentősége miatt – globális szinten a kutatások fókuszában áll, hiszen ha meglennének az eszközeink az infarktus előrejelzésére és megelőzésére, a várható élettartam tíz évvel nőne.

A kutatók az elmúlt években olyan radiomikai, matematikai és háromdimenziós mintázatelemzési eljárásokon alapuló módszereket dolgoztak ki, amelyekkel egy szív-CT-felvételen nagy valószínűséggel különbséget tudnak tenni az infarktus szempontjából nagy rizikójú és a stabil plakkok (koszorúerekben lévő felrakódások) között. Szabad szemmel, illetve az eddig ismert eljárásokkal nem feltétlenül azonosíthatók a valóban veszélyt jelentő plakkok, amelyek sok koleszterint és gyulladásos sejtet tartalmaznak – hangsúlyozza az intézmény közleménye. A nemzetközi kollaborációval megvalósuló vizsgálatban minden egyes plakkból több ezer mintázatot azonosítottak, és azt is meg tudták nézni, melyikben zajlanak aktív metabolikus folyamatok.

A kutatócsoport azt is elemezte, hogy a szív-CT-felvételből lehet-e hasonló mélységű információt nyerni, mint a szövettani vizsgálatból. A kérdés jelentőségét az adja, hogy a szövettan az arany standard módszer annak eldöntésére, hogy nagy rizikójú-e az adott plakk vagy sem, ugyanakkor a koszorúerekből szövettani mintát élő betegből nem lehet venni. A Radiologycímű tudományos folyóiratban minap közzétett tanulmányukból kiderül: a többszáz paramétert vizsgáló radiomikai analízisükkel nagy pontossággal el tudták különíteni a különböző típusú plakkokat a CT-felvétel alapján is.

Maurovich-Horvat Pál először 2013-ban kapott támogatást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjában, a közelmúltban elnyert újabb pályázat keretében az eddigi eredményekre építve folytatják a kutatómunkát. A következő ötéves kutatási szakaszban – építve az eddigi eredményekre – vizsgálni tervezik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikára szív-CT-vizsgálatra utalt betegeket, a szívtranszplantáció-várólistán lévőket, valamint azokat, akik akut szívizominfarktust szenvedtek el. Az a cél, hogy akár egy vérvétellel ki tudják szűrni azokat a panaszmentes betegeket, akiknél felmerül az infarktus kockázata.

Ha tudni szeretne a fejleményekről, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.