A klímaváltozás szempontjából
sem mindegy, hogy valaki Magyarország fejlettebb nyugati részein vagy keleten él-e. Délkeletről északnyugat felé haladva folyamatosan csökken a járások a hőhullámokkal kapcsolatos sérülékenysége, de a csökkenés nem egyenletes. A legsérülékenyebb az Alföld középső és déli része, Budapesten pedig hiába magas a lakosság alkalmazkodóképessége, de beépítettség és lakosság nagyobb aránya ront a helyzeten.
Hogy egy-egy járás mennyire számít sérülékenynek, azt három különböző meteorológiai és társadalmi-gazdasági tényezők összevonásával állapították meg. Ezek közül a kitettség leginkább a hőmérsékleti viszonyokra vonatkozik, és azt vizsgálták, hogy az elmúlt évtizedekben hol emelkedett meg a legjobban a 25°C-nál nagyobb középhőmérsékletű napok száma.
A felmelegedés a legjobban a síkvidéki területeket érinti, a tanulmány szerint 1971–1980 és 2001–2010 időszak között a Duna vonalában, Bács-Kiskun megyében, a Kőrös–Maros közében, Békés megye járásaiban és kisebb részt Csongrád megye járásaiban 110 nappal emelkedett a 25°C-nál nagyobb középhőmérsékletű napok száma. A következő években is itt kell felkészülni a legnagyobb változásokra.
Ebből a szempontból az északi, hegyvidéki területeken mérsékeltebb lesz a hőhullámok hatása, de mivel itt található a leghátrányosabb helyzetű kistérségek nagy része, a sérülékenységük még így is erős a nagyobb érzékenység és az gyengébb alkalmazkodóképesség miatt. Ugyanakkor Budapest kitettséges szintén erős a nagy beépítettség miatt.
Számításba vették azt is, hogy az adott területen milyenek a feltételek a forróság elviseléséhez. A járások érzékenységébe beleszámít az ott lakók várható élettartama, korösszetétele, egészségi állapota, a mezőgazdaságban vagy az építőiparban dolgozók aránya, az egészségügy helyzete, valamint a lakósűrűség és zöldterületek nagysága is. Ezek alapján megállapították, hogy a nagyvárosi, vagyis nagyobb beépítettségű területeken ugyanúgy erős a lakosság hőhullámokkal szembeni érzékenysége, mint a hátrányos helyzetű térségekben, Északkelet-Magyarországon és Délnyugat-Magyarországon. Közben Nyugat- és Északnyugat-Magyarországon csak mérsékelten
De hogy a helyiek képesek-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, leginkább leginkább az életminőségüktől függ. A kutatók beleszámították, hogy el tudnak-e utazni nyáron, tudnak-e légkondit venni vagy megengedhetik-e maguknak hogy kiköltözzenek a városból.
A cikkben idézett tanulmányt Uzzoli Annamária, Szilágyi Dániel és Bán Attila írták, és a KSH Területi Statisztika című folyóiratában jelent meg.