Elindult a Miskolc Akadémia

, Veres Pál várospolitikai programsorozata. Az első téma az építészet volt. Veres Pál polgármesterjelölt új programsorozatot indított, amelynek keretében minden héten különböző, a miskolciakat érintő témákról beszélget az adott terület kiemelkedő szakembereivel. A Miskolc Akadémia nyitányaként a miskolci “szürkeállomány” jeles képviselőivel, Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építésszel, a Magyar Művészeti Akadémia tagjával, Puskás Péter és Viszlai József Ybl-díjas építészekkel vitatta meg városunk építészeti jelenét és jövőjét.

A város, ahol jó élni – ez Veres Pál programjának városépítészetről és várostervezésről szóló fejezete, amely a beszélgetés címe, célja és témája is volt egyben. Az első téma a Tiszai pályaudvar és az Y-híd volt, amelyek együtt tulajdonképpen a város előszobájának számítanak, hiszen a vonattal érkező vendégek ezt látják először. Habár a pályaudvar épülete szép és felújított, az előtte lévő tér, de főként a környezete rendbetételre szorulna. Ahogy az ideérkezők továbbhaladnak, így jutott el a beszélgetés is a belvároshoz. Puskás Péter kitért arra, hogy az irodája több mint húsz éve van az Antikvárium fölött, így testközelből látta, mi történt a főutcán és környékén. A mostani városvezetés senkivel sem egyeztetett a belváros fejlesztéséről, amely lassanként szinte kihal. Ahogy fogalmazott, ma a belvárost használják, de nem élik az itteniek, esténként nem világítanak az ablakok, mert az ingatlanok nagy része irodaként funkcionál. Vissza kellene adni a sétálás örömét, ám ahhoz élettel kellene megtölteni ezt a területet. Bodonyi Csaba említette meg, hogy a belváros jelenleg egy szűk szakaszt jelent, ennek kiterjesztése akár egy program is lehet. Abban mindegyik szakember egyetértett, hogy a kapualjakat, a párhuzamos utcákat fel kell újítani, illetve szükség lenne itt egy átgondolt fejlesztésre is.

A történelmi Avast korábban alaposan feltérképezték, hatalmas tervanyag áll rendelkezésre. Viszlai József hozta fel a sokszor és sok helyen emlegetett témát, a Szent István térről az Avasra javasolt siklót vagy libegőt. Szerinte ezt nem elsősorban turistalátványosságként kellene használni, hanem egyfajta tömegközlekedési eszközként, amellyel az avasiak gyorsan és egyszerűen juthatnának el a belvárosba. Bodonyi Csaba komoly kritikát fogalmazott meg a tapolcai strandfejlesztés kapcsán. A miskolci élményfürdő költsége már 12 milliárd forintnál jár, miközben Debrecen egy jóval nagyobb, hasonló projektet hoz ki 8 milliárdból. Ráadásul amíg Miskolcon egy vélhetően szabálytalanul dolgozó, alig ismert osztrák építész terveit a városvezetésen kívül senki sem látta, addig Debrecenben meghívásos pályázaton belül választották ki, és valósítják meg a legjobb elképzelést. Mesélt azokról a kész tervekről, amelyek valóban világszinten kuriózumnak számító strandot alakítottak volna ki a Barlangfürdő továbbfejlesztésével a mögötte lévő kőbányából. Ennek költsége töredéke lett volna a mostani építkezésnek. Tapolcán most lesz három fürdőterület, három különböző arccal, de nem lesz az egésznek arculata.

Ehhez Viszlai József tette hozzá, hogy a városra hárul majd az élményfürdő fenntartása, amely úgy tűnik, jelentős terhet ró majd Miskolc költségvetésére. Veres Pál ismertette a „Szinva Zöld Folyosó” koncepcióját, mely új tüdeje lehet a városnak, végig gondozott zöld növényzettel, kerékpárutakkal, parkokkal. Bodonyi Csaba továbbment, a Szinvát ökológiai, zöld folyosónak nevezte, amelyet az eddiginél jobban ki kellene bontani, ahogy az a Puskás Péter tervezte Szinva-terasz estében történt. Miskolcnak egyedi topográfiai, zöld környezeti adottságai vannak, amelyekre építve kellene a további fejlesztési terveket elkészíteni. A beszélgetés zárásaként Veres Pál annak a reményének adott hangot, hogy október közepétől ezekről a kérdésekről is immár felelős pozícióban tud tárgyalni a terület legjobb szakembereivel, és elkészíteni, majd végrehajtani a Miskolc számára leghasznosabb fejlesztési terveket.