Teljességgel

érthetetlennek tűnik

Amikor a farok csóválja a kutyát: a tőzsdék miatt kerülhet bajba a világgazdaság

Nem a világgazdasággal van baj, hanem azzal, hogy szűkül a pénzmennyiség, és ettől eshetnek a tőzsdei árak. Ez viszont kihat minden másra is.

A nemzetközi vállalati eredmények nem rosszak, és a tőzsdéknek végül is ezeket kell a leginkább tükröznie, de a nagy optimizmus alighanem teljesen másról szól. Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője szerint

az év elején is már látható politikai, gazdaságpolitikai kockázatokból szinte semmi nem oldódott meg.”

Még mindig nem dőlt el a brexit, immár 400 napja tart az önsorsrontó amerikai–kínai kereskedelmi háború, Európa gazdasága lelassult, egyedül az európai választásokon vagyunk túl, az legalább tőzsdei szempontból jól zárult, a vártnál kevésbé törtek előre a szélsőségesek.

Csak a bizonytalanság biztos

A fenti gazdaságpolitikai kérdéseknek tőzsdei szempontból azért van kifejezetten kellemetlen hatása, mert a vállalatok a bizonytalanságot, a tervezhetetlenséget utálják a legjobban. Olyan kérdéseket tesznek fel ilyenkor a vállalatvezetők, amelyekre nem tudják a választ és úgy nehéz továbbhaladni:

  • Vége lesz a kereskedelmi háborúnak, vagy merhetek Kínába befektetni?
  • Ha inkább Indiába teszem át a gyártást, mi a garancia arra, hogy Donald Trump nem fordul gyorsan India felé?
  • Nagy-Britannia a vámunió tagja marad, vagy gyorsan szaladjak el onnan messzire?

Amikor ilyen nagy a bizonytalanság, defenzív befektetéseket szokás venni (közszolgáltatókat, gyógyszercégeket, szemétszállítókat, aranyat, dollárt, svájci frankot).

Ám a FED közbeszól

Vagyis ez lenne a megszokott menetrend, de a világ nagyon megváltozott, és ahogy Donald Trump nem is teljesen alaptalanul gondolja, kicsit meg is őrült. Az amerikai elnök a kereskedelmi háborús logika mentén gondolkodik és állandó vitában áll a monetáris logikával működő FED-del, vagyis az amerikai jegybankkal.

AZOK A NAGY INTÉZMÉNYEK (EURÓPÁBAN AZ ECB ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN AZ EMLÍTETT FED) UGYANIS, AMELYEK A GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSÉÉRT FELELNEK, MA MÁR AKKOR IS ÉLÉNKÍTENEK, HA EZ VALÓJÁBAN MÉG NEM FELTÉTLENÜL INDOKOLT.

Vagyis fogalmazzunk pontosan, Európában eléggé indokolt, itt van lassulás és az élénkítés ugyebár a recesszió ellenszere, de az Egyesült Államokban az élénkítés most ciklus erősítő, vagyis prociklikus.

Jerome Powell az amerikai jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékbankrendszer a Federal Reserve System (Fed) elnöke sajtótájékoztatót tart Washingtonban 2019. július 31-én. A Fed 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatsávot. Kamatcsökkentésre több mint egy évtizede most került sor első alkalommal az Egyesült Államokban.

Jerome Powell az amerikai jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékbankrendszer a Federal Reserve System (Fed) elnöke sajtótájékoztatót tart Washingtonban 2019. július 31-én. A Fed 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatsávot. Kamatcsökkentésre több mint egy évtizede most került sor első alkalommal az Egyesült Államokban.

Fotó: Jim Lo Scalzo / MTI / EPA

Az élénkítés legegyszerűbb eszköze a kamatcsökkentés. A kisebb kamatok egyenes következménye ugyanis, hogy a befektetők nem a bankban tartják a pénzüket, hanem beteszik a reálgazdaságba, tőzsdei részvényeket vesznek, ilyenkor jön az eszközár-emelkedés. Vagyis, ha alacsonyabb a kamat, drágább a részvény.

Nincs tisztítótűz

Ám, ha mindig megtámogatjuk a tőzsdei árakat, annak is van negatív hatása. A világ nem veszített igazán sokat a 2008-as válság során sem, mert a nagy állami programok (eszköz-vásárlások, pénzpumpa, kötvényvásárlások) ezt meggátolták, és nem veszít senki most sem, mert ha már indokolt lenne a túlárazott árfolyamok miatt egy tisztítótűz, a nagy jegybankok megint pumpálják a pénzt, csökkentik a kamatot, megmentik a részvénypiacokat.

Ez persze igazságtalan, mert a „gazdag” gazdaságpolitikusok döntéseivel a szakadék mindig nő, a gazdagok élnek egyre jobban (nekik van sok részvényük), de ha az állami programokat majd meg kell finanszírozni, akkor a közteherviselés sokkal elaprózottabb lesz, azt a szegényebbek is fizetik. Ám a világ ilyen igazságtalan, akiknél sok pénz van, jellemzően azok vannak hatással a globális folyamatokra.

A FED mindenesetre most sem engedte ki a szelepből a gőzt, amint esett volna a piac, megint elkezdte a kamatvágást és a piac szerint még 3-4 ilyen kamatvágás várható a közeljövőben. Ha pedig jön a lazítás és az ingyenpénz, akkor a piacok nem tudnak esni, mert minél olcsóbb a pénz, annál drágábbak lesznek az eszközök.

Mindenki azért nem nyerhet.

https://index.hu/gazdasag/2019/09/11/csak_azert_emelkednek_a_nemzetkozi_tozsdek_mert_gazdag_emberek_a_gazdasag-politikusok/