Kedves Szerkesztőség!
Elképesztőnek tartom az esemény félrevezető hírét a magyar nyelvű sajtóban. Nem volt hangos ováció, sem 10 perces vastaps, ahogy az origo.hu vagy az izraelinfo
.com is írta, hanem épp a tapsrend végéig tapsoltak a nézők, és pont olyan hangerővel, ahogyan egy háromnegyed nézőtér tapsol általában. Ugyanis telt ház sem volt, ahogyan írták a fent említett sajtóorgánumok, hanem a szünetben negyeddel megcsökkent az eredetileg is teljes sorok híján ülő nézőközönség, melynek tagjait az utolsó pillanatokban már lasszóval fogta Magyarország Tel-Avivi nagykövetsége.
Mi is így jutottunk ingyenjegyhez, közvetett módon, és Goldmark Károlyért mindent alapon elmentünk meghallgatni az egyetlen magyar zsidó témájú operát.
Goldmark Károly Sába királynője nem a legjobb opera a világon, de szerethető. És van magyar szövegkönyve! Mégis az eredeti német szöveget énekelték, azaz német nyelvű magyar darabot angol és héber felirattal a magyar kulturális évad keretében, Káel Csaba rendezésében, aki egyébként a MÜPA vezérigazgatója, és ehhez nem fűzök hozzá semmit.
A darab kiállításának gyatrasága felháborító volt és egyben siralmas. A megnagyobbított zenekari árok kb. ötvenhat hangszerrel, a színpadon görög dráma előadásokat idéző kórus kb. ötvenhat kóristával szerepelt, ha jól számoltunk, és ha jól értelmeztük a képzavart. A Sába királynője nem görög dráma! Ehhez sem szeretnék hozzáfűzni semmit.
A koncertszerű élményt a kórus előtt mozgó szereplők jelmezei tették mulatságossá. Aszadot rongyokba bugyolálták, ami egyébként jól esett, mert divatos és őt László Boldizsár alakította, akit a Cotton Club Singers-ből és más zsidó helyekről szeretünk, Salamon király rakott szoknyás sakkfigura volt. A fiatal és törékeny Szulamitot Sümegi Eszter, egy a középkorából és a molettséget jócskán túlhaladt hölgy alakította. Ami egyébként nem lett volna baj, láttuk már Kincses Veronikát Mimiként a Bohéméletben, de Szulamit jelmezei nem fedték azokat a testrészeket, melyeket illett volna. Gál Erikát, Sábaként cseles képzavarral Seherezádénak öltöztették, csak hab volt a tortán a csillámos platform szandáljából elől-hátul kikandikáló lábfeje. De így is elrabolta Aszad szívét, és ez a lényeg.
A szünet utáni közönség enerváltabb és számszerűleg kb. 5 sorral kevesebb volt, mint az első felvonás elején.
Az üzenetem az olvasóknak és a szerkesztőknek annyi, hogy a szeme világa, a hallása, az érzékelése mindenkinek a saját valósága. És a legnagyobb szeretettel és tisztelettel pedig azt kérem, hogy bár rákényszerülünk mindig, mert ilyen a média, de legalább konkrét eseményekről hadd ne kelljen Izraelben valótlanságokat olvasnunk.
Köszönöm a figyelmet és hajrá Menyasszonytánc!
Zafir Hanna/ https://izraelinfo.com/