A magyar politikus

már érkezésekor úgy fogalmazott: azért jött, hogy megvédje Magyarországot. Nem sokkal később a Twitteren pedig arról írt, hogy azért állítják pellengérre az országot, mert elutasítja a tömeges bevándorlást.

Ezt a holland liberális EP-képviselő, Sophie in ‘t Veld nem is hagyta szó nélkül.

„Nem a tömeges bevándorlás ellenzése miatt állítják önöket pellengérre, hanem az emberi jogok megsértése, a jogállamiság leépítése és az uniós jog megsértése miatt. Ne játssza a mártírt!” – szólt vissza a magyar miniszternek egy válaszposztban.

 

Az, hogy a délutáni meghallgatáson is hasonló volt-e a hangulat, valószínűleg sosem fog kiderülni, az ülést zárt ajtók mögött tartották, sőt még az Európai Parlament (EP) képviselője sem vehetett részt rajta. Ezt sokan bírálták, hiszen egy évvel ezelőtt éppen az EP plenáris ülése fogadta el a Sargentini-jelentést, mely alapján hazánk ellen elindult az eljárás.

Bevándorláspártiak bosszúhadjárata

Twitter-oldalán Varga Szókratész védőbeszédének első sorával jelezte, hogy indul a meghallgatás, esti sajtótájékoztatóján viszont azt mondta, hogy a tagállamok képviselői intelligensen álltak hozzá, viszont sokan „láthatóan nem ismerték a magyar jogrendszert, ezért néha megmosolygató kérdéseket is kapott”.

Az igazságügyi miniszter az ülést a bevándorláspárti bosszúhadjárat újabb állomásának nevezte, Magyarországot pedig véleménye szerint azért támadják, mert nemet mondott a bevándorlásra. „Az alaptalan, hazug, valóságot nélkülöző vádak ismétlődnek a bevándorláspárti liberális elit részéről. A meghallgatáson azonban tételesen cáfoltunk minden vádat és hamis állítást, tisztáztuk a jogi kérdéseket és elutasítottuk a kettős mércét” – mondta.

Varga kiemelte azt is, hogy az eljárás eleve egy nem létező határozat alapján folyik, és ha nem politikai megrendelésre zajlana, akár most is le lehetne zárni az egészet. Beszámolója szerint összesen kilenc tagállam tett fel kérdéseket, de semmi új dolog nem merült fel, „ugyanabból a kottából játszottak és

a magyar ellenzék politikai kérdéseit tették fel”.

Tytti Tuppurainen, az Európai Uniós ügyekért felelős miniszter konstruktívnak és előremutatónak nevezte a találkozót, azt viszont nem tudta megmondani, mikor kerülhet sor a következőre. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az ügyet nem zárták le, és tagadta, hogy boszorkányüldözést folytatnának a magyarok ellen.

„Ez a meghallgatás nem valaki ellen volt, mi csak betartjuk az eljárás szabályait, és lehetőséget adunk az érintetteknek, hogy elmondják a véleményüket” – mondta Tuppurainen.

Valamivel bőbeszédűbb volt Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, aki utalt rá, hogy legközelebb azokat az uniós intézményeket, vagy akár civil szervezeteket is szívesen meghallgatnák, akik kritikákat fogalmaztak meg a Sargentini-jelentésben. Így talán teljesebb képet kapnának a jogállamisági problémákról.

Timmermans a zárt ajtók mögött elhangzott vitáról szintén nem mondhatott semmit, annyit viszont elárult, hogy a magyar politikusok négyszemközt mindig nagyon udvariasak és kedvesek.

„Aztán hazamennek és én is meglepődöm, miket mondanak rólam a közösségi médiában” – tette hozzá.