Alig mozdulnak

a pártpreferenciák, az önkormányzati választás kampánya nem térítette el a szavazókat korábbi pártjaiktól. A Fidesz látszik kivételnek, a kormánypárt némileg még tovább erősödött – derül ki a ZRI Závecz Research Intézet szeptember első felében, az ország felnőtt lakossága körében

végzett 1000 fős közvélemény-kutatásából.

A pártok támogatottsága a teljes lakosság körében:

  • Fidesz: júliusban 32, augusztusban 34 százalék támogatta, most szeptemberben 35 százalék.
  • Demokratikus Koalíció (DK): változatlanul 9 százalékon áll.
  • Jobbik: az előző hónapban 7 százalékot ért el, most 6 százalékos.
  • MSZP: az előző hónapban is 6 százalékos volt és maradt is ennyin.
  • Momentum: továbbra is 5 százalékos.
  • Mi Hazánk Mozgalom, az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt is 2-2 százalékon állt augusztusban és szeptemberben is, míg a Párbeszéd 1 százalékos.
  • párt nélküliek aránya 31 százalék.
 

biztos pártválasztók körében pedig így néz ki az állás:

  • Fidesz: 54 százalék.
  • DK: 15 százalék.
  • MSZP: 8 százalék.
  • Momentum: 8 százalék.
  • Jobbik: 7 százalék.
  • Mi Hazánk Mozgalom: 3 százalék.
  • LMP: 2 százalék.
  • Párbeszéd: 1 százalék.
Fotó: Závecz Research Intézet

A pártlistákra leadott szavazatok megyei közgyűlések összetételét határozzák majd meg, amely a fővárosiakat és a megyei jogú városok lakóit nem érinti, de a máshol élő választópolgárokat igen. A pártpreferenciák alapján úgy tűnik, hogy a Fidesznek jelentős többsége lesz a megyékben, a kis és közepes városok és falvak választókorú népességében 40 százalékon áll a kormánypárt. Az ellenzéki pártoknak együttesen 27 százaléka van ebben a települési kategóriában. (Az elmúlt hónapban 38-25 százalék volt a két politikai tábor aránya.)

megyei jogú városokban a múlt hónaphoz képest valamivel szorosabb lett a verseny a Fidesz és az ellenzéki pártok között. A kormánypárt a múlt hónapban 30 százalékon állt, most 29 százalékos. Az ellenzéki pártok valamelyest gyengültek, a múltkor 37 százalékot értek el együttesen, most viszont 34 százalékosak. Az ellenzéki többlet viszont azt sejteti, hogy a megyei jogú városokban a kormánnyal szembeni oldal az öt évvel ezelőttihez képest néhánnyal több polgármesteri posztot szerezhet, és minden bizonnyal a közgyűlésekben a mostaninál valamivel nagyobb súlya lesz.