Nem akarom

elhinni, hogy Budapesten már tisztességes adófizető, fürdőző polgárok évtizedes jogait is kurtítják. Csak úgy ukmukfuk egyik hétről a másikra megszüntették a péntek délutáni dressz nélküli pancsolást a Rudas fürdőben. Az indoklás, hogy a hétvégén a megnövekedett idegenforgalom és a koedukáció miatt péntekenként csak fél 12 -ig lubickolhatnak a mezítelen férfiak. A kulisszák mögött persze azt is tudni vélik, hogy a lepedős fürdőzök közül néhányan nyíltan szexorgiát rendeztek. Pontosabban fogalmazva a jó ízlés határait átlépve egymásnak estek a férfiak. Ami ma már nem büntetendő, de nem kívánatos jelenség egy ilyen nyilvános helyen.

Erről jut eszembe, hogy anno Miskolcon az Erzsébet téren működött egy uszoda, egy gőz és kádas fürdő. Szép hely volt, míves kialakítású és amikor privatizálták az volt a terv, hogy teljes egészében felújítják. Őszintén elárulom amikor az általános iskolába jártam oda mentünk úszásoktatásra. Később még a lányomat is tanították erre. Közös vonásunk, nem szerettük, hogy lenyomják a fejünket a víz alá így egyikőnknek sincs valami szép emléke erről az intézményről. Ami egyébként fontos szerepet játszott a város életében. Gyerekként értesültem először, hogy bizonyos napokon , nemenként elkülönítve van egy gőzfürdő ahová nagyon sokan járnak. Élvezkedni, egy bizonyos kör találkahelye volt. Mindenki kapott egy tógaszerű lepedőt aztán eltűnhetett a forró párában. E mellett egy hosszú folyosóról nyíltak a kádas szobák. Mondanom se kell, hogy amikor a szállodába csak a házaspárok mehettek be – igazoltan, micsoda jelentősége volt ennek a szolgáltatásnak. Több mint barátságok szövődtek ebben az államilag fenntartott fürdőszobákban.

S ha valaki nem tudná még, mi a Széchenyi út 50 szám alatt laktunk. Ez egy 14 lakásos gangos bérház volt, de egyedül a miénkben volt bent a vécé és a fürdőszoba. Tehát a többiek választhattak a lavór és az Erzsébet fürdő között. A belvárosban főleg az Arany János utcai gettó körzetében egyáltalán nem volt rózsásabb a helyzet. Dr. Horváth Béla a város egykori főépítésze – akivel számos vitám volt – elmondta, amikor a belváros földszintes budis, minden komfort nélküli házait szanálták akkor tudatában voltak, hogy egy bizonyos kor nosztalgikus történelmi értékeit viszik a sírba. Ám a panelházak betelepítése nélkül az ott élők soha nem jutottak volna távfűtéshez, meleg vízhez, fürdőszobához. A hajdani gőzfürdő egy luxus volt és ha belegondolunk megelőzte az akkor még ismeretlennek tartott szaunázást. Hogy ez végül a melegek találkahelye lett az szinte természetes, abban az időben amikor még ilyen bárok, internetes oldalak nem léteztek a másféle szexuális életet élőknek.

Budapest nagyváros. Önkormányzati választás előtt egy ilyen intézményt, mint a nevezetes Rudas fürdőt így megregulázni nagy merészség volt. Bár azt mondom az ebből eredő szavazatcserék kiegyenlítik egymást. Csak ki ne találja valaki, hogy ezért is Tarlóst hibáztassák.

szantograf.hu