Hamarosan
elkezdődik a fűtési szezon, ami várhatóan a légszennyezettség drámai növekedésével jár majd bizonyos országrészekben. A mélyszegénységben élők ugyanis gyakran csak fával, lignittel, szénnel vagy rosszabb esetben hulladékkal tudnak fűteni, ami sokkal nagyobb károsanyag-kibocsátással jár, mint a gázkazánok üzemeltetése. Hideg időben a legkevésbé tehetős vidékeken ezért a jó falusi levegőt gyakran felváltja a füstszag és a szmog.
Télen gyakran hallhatunk erről a problémáról, ami kedvezőtlen földrajzi adottságok és időjárás esetén nagyon súlyossá is válhat. Például a Sajó völgye nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is az egyik legszennyezettebb levegőjű területnek számít, mivel a szélárnyékos területen fekvő szegény települések lakói közül sokan nem engedhetik meg maguknak a gázfűtést.
A szmogtól sokszor hetekig fuldokló településekről szóló híradások ellenére mégsem beszélhetünk arról, hogy a magyar lakosság rendkívüli módon kitett lenne a környezetszennyezésnek. Mivel a gyerekek különösen érzékenyek az egészségtelen körülményekre, az ő érintettségüket külön meg szokták mérni, és ez alapján elmondható, hogy a magyarországi gyerekes háztartások 16 százalékát érinti valamilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos probléma. Ez az arány európai összehasonlításban nem kifejezetten magas, de alacsonynak se mondható – az uniós rangsoron Magyarország a középmezőny szennyezettebb végén helyezkedik el.