Megkerestük a miskolci MIHŐ Kft-t., azt kérdezve: van-e alapja a képviselő számításainak, s ha igen, miért nem lehet valóban érzékelhetően csökkenteni a rezsit a geotermikus energiával fűtött lakásoknál? Hosszú, dühös választ kaptunk – lásd keretes írásunk –, de azt nem árulták el, hogy mennyibe kerül Miskolcon a geotermikus energia egy gigajoule-jának előállítási költsége, pedig ezt az összeget pontosan ismeri a társaság. Utánajártunk, s a „negyedrésznyi” előállítási árat nem csak a Magyar Hőszivattyús Szövetség honlapján megjelent hódmezővásárhelyi tanulmány, de egy alföldi település, Cserkeszőlő közel két évtizedes tapasztalatai is megerősítik. Gál József, a helyi termálfürdőt és távfűtést működtető társaság igazgatója elmondta: ugyan a pontos összeg a konkrét rendszertől függ, de nagy általánosságban igaz, hogy a geotermikus hőenergia előállítása gigajoule-onként 600-700 forintba kerül.
Cserkeszőlőn is ennyi, s ebben az összegben már benne van annak az öt embernek a bére, akik a rendszert üzemeltetik. A Szolnok megyei faluban is hatósági áras az energia, s nagyjából 2100 forintot fizetnek a lakosok egy GJ használatáért. Köznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy egy negyvenöt négyzetméteres lakás negyedéves fűtésköltsége 30 ezer forint, ami a földgázzal fűtött lakásoknál még így is úgy 25 százalékkal olcsóbb. Hozzátette: a törvény szerint két százalékos hasznuk lehet az előállítási árhoz képest, a különbözetet pedig vagy fejlesztésekbe fordítják vissza, vagy elviszi az állam. Extra profitot így nem könyvelhetnek el, de a közösség jólétébe befektetnek, s igyekeznek minden plusz pénzt helyben tartani. Folyamatosan modernizálják a fűtési rendszert, termál-hővel fűtik az összes közintézményt, a fürdőt, működtetnek egy hatalmas fóliasátrat, s az ott termelt zöldségek eladásának bevétele is a falut gyarapítja.
https://nepszava.hu/1146317_rezsicsokkentes-miskolcon-elnyelte-a-foldho