Lehet, hogy óriásit
tévedtünk. Az igazi szabadság a keresztény szabadság. És nem böjtről meg imádságról szól, hanem jachtokról, kurvák koszorújáról és hegyekben álló piáról meg kokainról.
Évtizedekig hergelődött a magyar nép a liberálisok óvatos kísérletei ellen. A legradikálisabb követelések közt szerepelt a marihuána dekriminalizálása, a szekuláris állam, meg hogy senkinek semmi köze ahhoz, ki kit és hogyan szeret.
Azt hittük, ez túl sok. Tévedtünk: földszintes, kispolgári tervek voltak ezek. És eljött a keresztény szabadság, hogy megmutassa, mi az életöröm és az önmegvalósítás.
Természetesen ebben is érdemes fontolva haladni. Az egész országot befizetni Erzsébet-utalvánnyal egy adriai kokós kurvázásra meggondolatlan kapkodás lenne. Előbb mintakísérletekre van szükség, a keresztény életpályamodell tökéletesítésére, folyamatos visszacsatolással. Ez komoly és felelősségteljes munka, minden terepkísérletet hosszas értékelés követ kérdőívekkel és kontrollcsoportokkal. Az egyik hajón Fekete Pákóra rakja meg a kurvát a polgármester, a másikon ugyanakkor a Despacitóra szopat a miniszter, és nem Aperolt, hanem Hubertust isznak előtte. Mindezt gondosan dokumentálják. Ezután ül össze a püspöki kar, hogy megállapítsa, melyik áll közelebb a jézusi igéhez, az egyház hagyományaihoz és a nemzetkarakterhez. Állítólag van egy technofuturista keresztény irányzat is, akik helikoptereket pakolnak meg kurvákkal, de azt nehezebb pontozni, mert elnyomja a rotorzaj az imádságot.