A kétmillió regisztrált

használót elérő magyar könyvtári rendszer felismerte, hogy az információs
társadalomban a könyvtárak szerepe is átalakul és közösség központú könyvtárrá kell válnia ahhoz,
hogy a hagyományos értékek, a könyv és olvasáskultúra közvetítésén túl meg tudjon felelni a digitális
kor kihívásainak is. A könyvtár harmadik helyként

– az otthon és az iskola mellett – megfelelő
körülményeket igyekszik biztosítani az egyéni és csoportos tanuláshoz, támogatva a tanórán kívüli
ismeretszerzés lehetőségeit is. Már látható, hogy a megújuló könyvtári terek, a bővülő könyvkínálat,
az egyre több helyen elérhető ingyenes wifi hozzáférés és a tanulást támogató programok miatt újra
egyre többen használják a magyar könyvtárakat a tanulás helyszíneként, vagy a szabadidő hasznos
eltöltésére.
De hogyan kell a könyvtáraknak megszólítaniuk a gyerekeket, a fiatalokat, az iskolákat? Hogyan érhető
el, hogy továbbra is egyre többen legyenek aktív használói a könyvtáraknak?
A közel három éve működő „Az én könyvtáram” nevű, kiemelt program többek között ezekre a
kérdésekre kereste a válaszokat. A szemléletváltás szükségességét felismerve az alapkutatások
lebonyolításán és a módszertani ajánlások kidolgozását követően alapvető cél volt a könyvtárosok
felkészítése és továbbképzése, így az elmúlt időszakban több száz könyvtáros kapcsolódhatott be
módszertani és kommunikációs képzésekbe és több ezren vehettek részt szakmai rendezvényeken,
melyek tematikája a Z és alfa generáció jobb megismerésétől a korszerű pedagógiai módszerek
elsajátításán keresztül a jó gyakorlatok elterjesztéséig terjedt. A program fejlesztési irányai között
megjelent az olvasásfejlesztés támogatása, a digitális írástudás közvetítése, a könyvtárhasználat és
információkeresés fejlesztése, valamint a szövegértés támogatása, fejlesztése, különös tekintettel a
digitális szövegértésre és az egyéni és közösségi tanulásra.
A projekt keretében elkészült – többek között – 90 egyedi, a köznevelés igényeihez igazodó, innovatív, a
fiatalok számára izgalmas területeket felölelő program, hogy közelebb hozza hozzájuk az irodalmat, a
kultúrát, a művészetet és a helyet, ahol mindez egyszerre megtalálható: a könyvtárat. A fejlesztési
folyamat részeként a közzététel előtt kipróbálásra – a tapasztalatok alapján pedig finomításra – is
kerültek a programok, több mint 2000 diák bevonásával. Ezek a programok jól egészítik a Nemzeti
Alaptantervben megfogalmazott célokat, alkalmazkodnak a köznevelési intézmények igényeihez. A
különböző korcsoportoknak szóló feladatok, amelyek sok esetben több részmodulból állnak és akár több
hónap tananyagát lefedik, jó arányban variálják a szükséges tudás megszerzését, az élmény alapú
tanulást és a digitális kompetenciák fejlesztését. Nem helyettesítik a formális tanórai képzést, viszont
egyfajta fűszerként járulnak hozzá ahhoz, hogy a sokszor száraz órai tananyag befogadhatóbb legyen. A
közoktatást segítve, a pedagógusokkal egy célért, mégis egészen más szemszögből közelítve fejlesztik a
diákok kognitív gondolkodását és a kreativitását, aminek nem csak az iskolában, hanem egész életükben
hasznát fogják venni: az olvasás élménnyé, örömforrássá, a tudás megszerzése pedig hatékonyabbá válik
segítségükkel.
A fejlesztett programokban megjelennek a digitalizált közgyűjteményi tartalmak; a robotika és a
programozás könyvtári lehetőségei; az internet biztonságos használata; a digitális történetmesélés, a
kiterjesztett valóság, illetve a mobilapplikációk könyvtári alkalmazása is. A mintaprogramok beépülve a
könyvtári szolgáltatásokba hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek és fiatalok képesek legyenek a digitális
eszközök pozitív lehetőségeit kihasználni, felhasználni a fejlődésükhöz, ugyanakkor felhívni figyelmüket

az esetleges, interneten előforduló veszélyekre. Ugyanakkor jelentős hangsúlyt kapott az olvasás
megszerettetése, a klasszikus és kortárs gyerekirodalom népszerűsítése és a szövegértés fejlesztése.
Mindemellett szempont volt a tanulótípusokra szabott egyéni tanulási módszerek figyelembe vétele is.
A mintaprogramok módszertani leírással már megtalálhatóak a projekt honlapján, ahol minden
könyvtáros megtalálhatja azokat, amelyekkel a helyi igényeket legjobban szolgálni tudja, legyen szó akár
speciális nevelési igényű gyerekeknek szervezett foglalkozásról, élményt adó szabaduló szoba jellegű
játékról, nyári szünidei foglalkozássorozatról. A programok nagy előnye, hogy könnyen adaptálhatók a
saját könyvtári környezetre, és lehetőséget adnak, hogy helyi szinten szorosabbá váljon nem csak a
diákok, hanem a pedagógusok, az iskolák és a könyvtárak kapcsolata is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által még 2017-ben, 2 milliárd forintból „Múzeumi és könyvtári
fejlesztések mindenkinek” címmel indított programot, mely 2020. január végéig tart. Ennek országos
hatókörű könyvtári projektje Az én könyvtáram címen valósul meg.
A fejlesztési irányokon túl a projekt kiemelten fontos célkitűzései, hogy csökkenjen a korai iskolaelhagyók
száma, javuljon a hátrányos helyzetűek helyzete, valamint erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja.
A mintaprogramcsomagok kidolgozásán túl lehetőség nyílt a kulturális területen hiánypótló
alapkutatások és igényfelmérések, új módszertan kidolgozására, valamint ezek kiadványokban való
megjelentetésére is.