A Szégyenfoltok eltüntetése című,
hétfőn megjelent írásában a jegybankelnök tíz pontban foglalja össze a tennivalókat a kívánt eredmény eléréséhez 2030-ra. Egyebek mellett méltatlannak nevezi, hogy a repülőtérről nem vezet Budapest központjába gyorsvasút és gyorsút, és azt is megjegyzi, hogy 2030-ra a vasúti és közúti közlekedést az ország gazdasági fejlettségi szintjére kell emelni.
„Méltatlan hozzánk, hogy orvosaink és közösségi vezetőink zöme érzéketlen, sőt tudatlan a gyermekre vágyó hölgyeink női gondjainak megoldásában. Az inzulinrezisztencia, a hormon zavarok, a lombikhoz való anyagi hozzáférés, a huszonévesek saját petesejtjeinek tárolása a nehezebb, harmincas évekre, a petesejt donáció és a többi vagy tilos, vagy tűrt, de drága eljárás: miért ne lehetne támogatott és mindenki számára hozzáférhető?” – veti fel a Növekedés.hu-n megjelent írásában.
A bölcsődei influenza szerinte speciális magyar jelenség, azt írja: „Nálunk délben vizsgálják meg a gyermeket, hogy egészséges-e, Kínában amint belép a bölcsőde/óvoda területére, nálunk még mindenkit megfertőz bent, majd otthon a szülőket.”
„Ne örüljünk a cukornak, ne higgyük el, hogy jó a világ 2.-3. legnagyobb túlsúllyal élő nemzetének lenni. Legyen divat az egészséges életmód, a túlsúly megelőzése az állami és magán egészségügyben egyaránt. Adót a cukorra!” – írja.
A jegybankelnök ismét javasolja az állami döntések eredményességének mérését, és teljes fordulat kitűzését javasolja 2030-ra a nyelvtudásban.
„Ne hagyjuk, hogy a főváros fejlődése megakadjon. Bőven van még mit tenni ahhoz, hogy Budapest méltóvá váljon múltjához és ehhez az országhoz. Hirdessünk egy totális Budapest megújítási programot, sok civil tervvel és sok állami, továbbá üzleti forrással” – írja.
Végezetül arra szólít fel: „Cáfoljuk meg William Shakespeare-t: Tudjuk, mik vagyunk, de nem tudjuk, mivé lehetünk. De tudjuk: gazdag, boldog és büszke magyarok”.