A fiatalok olvasáskultúrájának
is része a könyvtár
A magyar óvodás és általános iskolás gyerekek jelentős része rendszeres könyvtárhasználó, közülük tízből
négyen pedig egy iskolai programnak köszönhetően jutnak el először ebbe a fontos intézménybe – derül
ki abból a kutatásból, amit „Az én könyvtáram” projekt keretein belül végeztek el azzal a céllal, hogy
hátteret nyújtsanak a modern, köznevelést támogató könyvtári szolgáltatások továbbfejlesztéséhez. A
hároméves projekthez kötődően online és TV kampány indul októberben, ami az olvasás és a
könyvtárhasználat népszerűsítését támogatja.
A könyvtárak az otthon és az iskola intézménye mellett úgynevezett „harmadik helyként” kiugróan fontos
szerepet tölthetnek be a fiatalok olvasási szokásainak, digitális írástudásának alakításában. Ez azonban csak
akkor lehet – skandináv mintára – valós alternatíva, ha megfelelő körülmények várják a gyerekeket, a
felkészült szakemberek pedig alaposan kidolgozott programokkal vezetik be őket az olvasás és az
információkeresés rejtelmeibe. E célt szolgálja A „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című
projektbe illeszkedő „Az én könyvtáram” program, mely új kompetencia- és készségfejlesztő, tanulást
támogató könyvtári szolgáltatások integrálását segíti elő. A program keretein belül szakmai műhelyeket
állítottak fel, kutatást végeztek a témában, majd az eredmények alapján dolgozta ki 90 tanulást támogató
mintaprogramot.
A megalapozó kutatások egyike (Psyma Hungary, 2017) rámutatott arra, hogy a Z generáció olvasási
szokásai leginkább a fiatal felnőttekére hasonlítanak: bár kevesebbet és ritkábban olvasnak a kamaszok,
mint korábban, de harmaduk mai is rendszeresen olvas, míg másik harmaduk alkalmi könyvolvasó.
Kiemelten fontos tényező a szülői minta és a szocializáció. Az adatok értelmében például a gyerekkori
meseolvasással egy életre szóló minta épülhet be: 100 emberből 72 vált felnőttként rendszeres olvasóvá
azok közül, akinek naponta olvastak mesét gyerekkorában. Érdekesség, hogy az olvasói ízlés a korral
változik: míg a 9 év alattiak leginkább a meséket, gyerekverseket részesítik előnyben, ahogy idősebbek
lesznek tágul a spektrum, és szívesebben választják a kalandregényeket, szórakoztató regényeket – gyakran
a kötelező olvasmányok alternatívájaként. A kutatási eredmények igazolták azt is, hogy sok a „látens
könyvtárhasználó”, akik ugyan nincsenek beiratkozva, mégis igénybe veszik a könyvtárak szolgáltatásait. A
kutatást 2019 szeptemberében megismételték, így hamarosan összehasonlíthatóvá válnak az adatok, vagyis
megfigyelhető az évek során elért változás.
Az olvasás, a könyvtárhasználat népszerűsítését, a digitális írástudás, a szövegértés, az információkeresés
fejlesztésének fontosságát célozza meg az október közepével induló kampány is. Az online felületeken és a
televízió képernyőin megjelenő népszerűsítő akció a program fontos részét képezi, hiszen így nemcsak a
szakmabeliekhez juthatnak el az üzenetek, hanem a magyar családokhoz is. November közepén
pedagógusok, könyvtárosok és a téma iránt érdeklődők számára Ahány könyv, annyi élmény címmel
nagyszabású workshopot is szerveznek az olvasásról, ahol ismertetik az idei olvasáskutatás eredményeit is.
Ekkor mutatják majd be azt a 10 ezer példányban megjelenő kiadványt is, mely pedagógusoknak ajánlja a
tanulást támogató könyvtári szolgáltatásokat.
A „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001
azonosítószámú projekt 2017 elején vette kezdetét. Múzeumi és könyvtári komponensből tevődik össze,
ennek köszönhetően a 36 hónapra szóló 2 milliárd forintos keretösszeget a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és
a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésben használja fel. Ebbe illeszkedik bele „Az én
könyvtáram” projekt, melynek köszönhetően a könyvtárak új kompetencia- és készségfejlesztő, tanulást
támogató szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Országos szaktanácsadói hálózat került felállításra,
mintaprogramokat, hiánypótló kutatásokat és akkreditált szakmai továbbképzéseket dolgoztak ki és
bonyolítottak le. A cél, hogy közoktatási intézmények és a könyvtárak együtt keressék a választ a XXI.
századi kihívásokra, így például csökkentsék a korai iskolaelhagyók számát, javítsák a hátrányos helyzetben
élő csoportok munkaerőpiaci helyzetét és erősítsék a társadalmi integrációt. Mindez az olvasási kultúrára, a
digitális írástudásra, a könyvtárhasználatra, az információkeresésre és a szövegértésre vezethető vissza, így
ezek a témák képezik a projekt gerincét.
További információ:
Farkas Ferenc – szakmai vezető, Az én könyvtáram projekt, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Tel: 06-30-355-9280