A Zöld Párt eddig a
parlament 200 fős alsóházának ötödik legnagyobb ereje volt, a legutóbbi választáson 7,1 százalékot kaptak, most viszont 12,7-et. Ami mandátumban számolva még sokkal nagyobb ugrást jelentett, hiszen az eddigi 11 helyett 27 képviselőjük lesz. A hozzájuk képest centrista Zöld Liberális Párt támogatottsága 4,6-ról 7,6 százalékra nőtt, 7-ről 15 fősre növelve a frakciójukat.
A svájci politikai rendszer egészen egyedülálló, az országot ugyanis nem a parlamenti választásokon győztes párt vagy pártok által alakított kormány, hanem a héttagú Szövetségi Tanács irányítja, amibe a hagyományoknak megfelelően a négy legerősebb párt delegál tagokat. És a négy legerősebb mezőnye évtizedek óta változatlan. (Ez a rendszer egyrészt konszenzuskényszerbe hozza a pártokat, másrészt senki sem tudja túlnyerni magát. Akármekkora fölénnyel győz valaki a 200 fős alsóház, a Nemzeti Tanács választásain, mindenképpen három másik párt képviselőivel együtt fogják alkotni a Szövetségi Tanácsban.)
Bár még nincs hivatalos végeredmény, de úgy tűnik, hogy a Zöldek megelőzték az eddigi legkisebb kormánypártot, a korábbi 29 helyett most csak 26 helyet szerző kereszténydemokratákat és a történelemben először a kormánykaolíció tagjai lehetnek.
Nem véletlen, hogy Celina Vara, a párt elnökhelyettese a svájci visszafogottságot félredobva azt nyilatkozta, hogy
“Ez nem zöld hullám, hanem cunami vagy hurrikán.”
A választások legnagyobb vesztese a 11 helyet veszítő, az alsóházba így 54 képviselőt küldő, bevándorlóellenes Néppárt, ami azonban így is a legnagyobb erő maradt. Továbbra is a szocialisták a második legnagyobb párt, ők 4 széket elveszítve 39 képviselővel lesznek jelen, a harmadik pedig a szintén 4 képviselővel kacsúsodó Liberális Radikális Párt, akiknek 29 fős lesz a frakciója.
Mindez azt is jelenti, hogy ha a két zöld párt képes megállapodni egymással, együtt a második legnagyobb erőt jelenthetik a parlamentben a 42 zöld képviselővel, felborítva a svájci politika hagyományos erőviszonyait. A zöldek látványos sikereit az első gyorselemzések annak tulajdonítják, hogy az alpesi országban a gleccserek olvadása miatt a szó szoros értelmében igen látványosak a klímaváltozás hatásai.
Az eredményt eléggé pontosan megjósolták a közvéleménykutatók. A választók hangulatváltozását jóelőre mutatta, hogy a korábbinál jóval kevesebben mondták azt, hogy a bevándorlást tartják a szavazatukat eldöntő legfontosabb témának, a kulcskérdéssé ugyanis a globális kílmaváltozás vált a svájciak szemében.