Borsod megyében
100 hektár fölötti a termőterület.
Egyre népszerűbb ősszel a sütőtökfogyasztás és október végén a halloween-tök faragása, ugyanakkor míg az előbbiek finom csemegék, addig a dekorációs célra szánt tökök közül nem mindegyik ehető, és már kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A NAK közleményben figyelmeztet a halloweeni és a sütőtök közti különbségre.
A sütőtöknek a köznyelvben a téli tököket nevezik, amelyeket biológiai érettségükben szednek le, vagyis a bennük levő magok szaporításra alkalmasak. Kiemelték, hogy amit a zöldségesek, áruházak általában halloween-tök néven árulnak, az biológiailag a cukkini, a patisszon és a spárgatök rokona. Utóbbiakat étkezési célra zsengén szedik le, de termésük éretten már kemény és ehetetlen.
Magyarországon a halloween-tök dísz típusa terjedt el, ami nem ehető.
A halloween-tök nagy, narancssárga színű, és díszítésre alkalmas, belföldi forgalomban többféle kapható, a 2-3 kilogrammos fajtáktól (Gomez F1 – élénk narancssárga) a 9-18 kilogrammosakig (Cronus F1 – enyhén lapos, bordázott termésű). A különösen kisméretű, dekoratív fajták sok keserűanyagot tartalmaznak, amelyek a kellemetlen ízük mellett mérgezőek is lehetnek.
Kitértek arra is, hogy a tökfélék családjába mintegy 900 faj tartozik, ezért érdemes körültekintőnek lenni a vásárláskor és a fogyasztáskor is.
A területalapú támogatási adatok szerint Magyarországon mintegy 1500-1700 hektáron termesztenek sütőtököt. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád megyében a legnagyobb, 300 hektár felett van a termőterület, de Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében is meghaladja a 100 hektárt.
A legelterjedtebb hazai fajta a Nagydobosi, illetve jellemző még a Kiszombori, az Óvári hengeres és az Orange sonkatök is. Az import elhanyagolható, ezer tonna alatt volt az elmúlt években