Nikol Pasinján örmény miniszterelnök is üdvözölte, hogy az amerikai képviselőház határozatban ismerte el a törökök által végrehajtott örmény népirtást. A török külügyminiszter pedig kiakadt, és ahogy a népirtást, úgy a mostani határozatot is igyekszik meg nem történtnek tekinteni. Törökország ugyanis tagadja, hogy szervezett mészárlás zajlott volna az örmények ellen.

A demokrata többségű képviselőház elsöprő többséggel, 405:11 arányban szavazta meg a határozatot. Ez népirtásként ismeri el a törökök által a múlt század elején végrehajtott örmény tömegmészárlást. A határozatot Joe Biden, a demokraták egyik legesélyesebb elnökjelöltje is támogatta. 

 

Ráadásul a képviselőház pont akkor szavazta meg a népirtás elismerését, amikor Erdogan észak-szíriai hadjárata miatt az Egyesült Államok viszonya egyébként is érzékeny Törökországgal. A határozat felszólított arra, hogy az Egyesült Államok mostantól népirtásként emlékezzék meg arról, hogy az ottomán török birodalom a 20. század elején, 1915 és 1923 között másfélmillió örményt tervszerűen lemészárolt. Egyben szorgalmazta azt is, hogy fordítsanak nagyobb gondot a tények megismertetésére. 

Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai kongresszusban egyáltalán előterjesztettek egy olyan javaslatot, amely felvetette az örmény népirtás elismerését. Egyben azt is megszavazták, hogy az Egyesült Államok alkalmazzon szankciókat Törökországgal és bizonyos török tisztségviselőkkel szemben a szíriai kurdok lerohanása miatt. 

„A határozat bátor lépés az igazság és a történelmi igazságosság meghatározásának útján, ami a népirtást túlélő örmények számos leszármazottjának megbékélést jelenthet” – írta szerdára virradóra Twitteren az örmény miniszterelnök.
   
   
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter határozottan elítélte az amerikai képviselőház döntését. Twitter-üzenetében hangsúlyozta: Törökország érvénytelennek és meg nem történtnek tekinti az amerikai határozatot.

A török vezetés szerint a határozat „nélkülöz minden történelmi, illetve jogi alapot”, és mindössze egy „jelentéktelen politikai lépésről van szó, amelynek egyedüli címzettjei az örmény lobbi és a törökellenes csoportok”.

1915 és 1917 között az Oszmán Birodalomban több százezren haltak meg, amikor a törökök Kelet-Anatóliából a szíriai sivatagba deportálták őket. Az áldozatok nagy részét megölték, éhen halt vagy megbetegedett. Az áldozatok pontos száma a mai napig vitatott: az örmények szerint eléri a 1,5 milliót, a törökök szerint legfeljebb 300 ezren lehettek. (BBC/MTI)