A javaslat döntően megváltoztatná a fővárosi és megyei kormányhivatalok jelenlegi működését. A kormányhivatalok feladatai eddig is több lépcsőben változtak, főleg, mert létrehozásuk óta egy sor tennivalót toltak át hozzájuk. A javaslat készítői viszont belátták, hogy a hivataloknak sokkal hatékonyabban,

kevesebb – de érdemi – feladattal és nem utolsó sorban kevesebb kormánytisztviselővel kellene működniük.

A feladatkör szűkebbre szabása, racionalizálása érdekében:

kimondják, hogy „indokolatlan”, hogy egyes feladatokkal továbbra is a kormányhivatalok vesződjenek, ezért ezeket átteszik szakmai szervezetekhez, kamarákhoz, anyakönyvvezetőkhöz, de olyan feladat is van, ami a NAV-hoz kerülne át,
más feladatokat pedig egyszerűen törölnének, így megszűnne több engedélyezési eljárás, és a jövőben elég lenne több esetben is az egyszerű bejelentés, például az egyéni vállalkozóknál.
Akinek nem tetszik, menjen bíróságra

A járási, illetve Budapesten a fővárosi kerületi hivatalok felett található megyei kormányhivatalok tehermentesítése érdekében további lépéseket terveznek, hogy ezek még inkább a szakkérdésekre tudjanak koncentrálni. Ezek közül a legfontosabb változás, hogy mint másodfokhoz, ide lehet fordulni a járási/kerületi hivatal döntéseivel szemben. Ám ezt szigorítanák: „2020. március 1-től a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok által hozott hatósági döntések esetében kerüljön kizárásra a fellebbezés lehetősége” – olvasható az előterjesztésben. Arra hivatkoznak, hogy ha elsőfokon rögtön a fővárosi és megyei kormányhivatal járt el, akkor 2017 óta már nem is volt lehetőség arra, hogy közigazgatási úton vigye tovább az ügyet az érintett. Ezzel viszont gyakorlatilag valamennyi kormányhivatali/járási hivatali rendszerben született döntéssel szemben megszűnne a közigazgatáson belüli jogorvoslat.

Így ha valaki az ügyében született döntést nem akarja annyiban hagyni, jövő márciustól csak az a lehetősége maradna, hogy a határozatot bíróságon támadja meg. Ettől a kormányhivatalok munkaterhének jelentős csökkenését várják, ami valószínűleg be is fog jönni, hiszen a „sima” fellebbezéssel szemben pert indítani sokkal bonyolultabb, rendszerint költségesebb, és sokan ódzkodnak a bíróságra járkálástól. A közigazgatáson belüli jogorvoslat teljes elkaszálását az anyagban viszont azzal indokolják, hogy ezzel „a notórius fellebbezőket” fogja visszatartani a közigazgatási perek „szigorú formakényszere”.

Átalakul a hatósági ellenőrzési rendszer

Jelentős és az esetek többségében felesleges munkateher

– így minősítik azt, hogy a kormányhivataloknak jelenleg túl sok mindent kell ellenőrizniük. A kötelező ellenőrzések jelentős részét valamilyen jogszabály írja elő, ehhez jönnek még a bejelentések alapján vagy a hivatalból induló vizsgálatok. Ráadásul egy sor tevékenységet vagy intézményt jellemzően évente kell ellenőrizniük, pedig a javaslat készítői is előismerik: „előzetesen tudható, hogy az érintett ügyfél tekintetében változás nem történt”, érdemi eredmény így nem várható.

Ez „hatalmas terhet” jelent humánerőforrásban, nem beszélve a költségekről, utazásról, ezért az előterjesztés szerint:

megszűnne egy sor ellenőrzés, például egyes engedélyezési eljárásoknál, ezeket a jövőben egyszerű bejelentéshez kötnék. Így csak indokolt esetben vizsgálódnának, például ha tudomásukra jut valamilyen szabálytalanság. „Ez a rendszer az ügyfelek részéről erősebb jogszabálykövetést feltételez” – ismerik el, amit azzal kényszerítenének ki, hogy ha az ellenőrzés során jogsértést találnak, akkor súlyosabb szankciót alkalmaznának.
más ellenőrzések maradnának, de lazábban, például egyes intézmények éves kötelező ellenőrzésére a jövőben csak 3 évente vagy „esetileg” kerülne sor – kivételt jelentenek az olyan speciális területek, mint például a gyermekvédelem, ahol maradna a szoros felügyelet.
Visszapasszolják a rendőrségnek a szabálysértéseket

2012-ben jelentős változás volt, hogy az úgynevezett általános szabálysértési feladatokat a kormányhivatalok, majd az újonnan felállított járási (fővárosi kerületi) hivatalok vették át. A tervezet azonban ezeket újra a rendőrségre bízná, amit többek közt azzal indokolnak, hogy az ilyen kisebb súlyú szabályszegéseknek „nagyobb súlyt adna”, ha a rendőrség járna el.

Ezzel nyilván megszabadítanák a hivatalokat egy csomó munkától, de az előterjesztésben a Belügyminisztérium szembement a javaslattal, el szeretnék érni, hogy ezek az ügyek maradjanak járási hatáskörben. A módosítással ugyanis az amúgy is súlyos létszámhiánnyal küzdő rendőrségnek kellene eljárnia olyan kis súlyú ügyekben, mint amikor valakit azért vesznek elő, mert nem járatja óvodába vagy iskolába a gyermekét.

Megszűnne több „feleslegesen fenntartott” igazolvány

Az ésszerűsítés érdekében azt javasolják: felül kellene vizsgálni, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok útján kiadott igazolványokat „miért és meddig szükséges önállóan megtartani”. „Az e-személyi igazolvány 2016. január 1-jei bevezetése óta három év telt el, ugyanakkor változatlanul önálló kártyaformátumban létezik a lakcímkártya, az adókártya és a TAJ-kártya” – indokolják a hatósági igazolványok revízióját. Sőt, intézkedéseket javasolnak annak érdekében, hogy „azok a hatósági igazolványok, amelyek az e-személyivel (az adókártyához és a TAJ-kártyához hasonlóan – a szerk.) kiválthatóak lennének – például a vállalkozói igazolvány, vagy a diákigazolvány – szintén kerüljenek megszüntetésre”.