2020 MÁRCIUS ELSEJÉTŐL A JÁRÁSKÖZPONT VÁROSOK JEGYZŐINEK ÁT KELLENE ADNIUK A MARADÉK, ÉPÍTÉSI IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAIKAT A KORMÁNYHIVATALOKNAK,
A feladatokkal együtt pedig „az önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga” is menne az államhoz, „amely a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak ellátását biztosítja”, ráadásul ingyen. Az önkormányzat vagyonával együtt pedig az ilyen feladatokat ellátó köztisztviselők is átkerülnek a kormányhivatalhoz.
Az átvételről a tervezet szerint a fővárosi és megyei kormányhivataloknak az érintett települési önkormányzatok polgármestereivel 2020. január 31-ig megállapodást kell kötniük.
EZ EGY ELÉG JELENTŐS FELADATELVONÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL, AMELYEKNEK INNENTŐL NEM LESZ BELESZÓLÁSA ABBA, HOGY MI ÉS HOGYAN ÉPÜL A VÁROSOKBAN, KERÜLETEKBEN.
Az építésügyi hatósági munkába a település vezetésének eddig sem volt beleszólása, viszont a jelenlegi rendszer szerint ha valaki építeni akar valamit, akkor először az első fokon eljáró építési hatósághoz, a jegyzőhöz kellett fordulnia. Ha a jegyző nem adott engedélyt, másod fokon fordulhatott az illető a kormányhivatalhoz, de ott eléggé meg kellett indokolnia, hogy miért is nem fogadja el a jegyző véleményét. A jegyzőt pedig értelemszerűen a polgármester nevezi ki, vagyis a település vezetésének nevében járt el, nem a kormányéban.
Ásók egy csomagoló- és logisztikai üzemének alapkőletételén a debreceni Déli Ipari Parkban
Ásók egy csomagoló- és logisztikai üzemének alapkőletételén a debreceni Déli Ipari Parkban
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Az önkormányzatnak a változtatás után annyi beleszólása lehetne az építkezésekbe, hogy a települési vagy kerületi építési szabályzatot továbbra is az önkormányzatnak kell meghoznia és elfogadnia és a településképi véleményezés is marad önkormányzati feladat. Vagyis, amennyiben ez így marad, 2020 márciusától az önkormányzatoknak abba nem lesz beleszólása, hogy mi épüljön a településen, de abba igen, hogy az hogy nézhet ki.