Egyedi
hangulatú középkori település, ahol megáll az idő és hirtelen nem tudja merre menjen tovább – a meredek lankákon álló poliszban ugyanis nem lehet vízszintesen lépni, hanem mindig csak le vagy fel. Egymással szemközti hegyoldalakon a házak véletlenszerűen szóródnak szét. Kitágul a tér. A lakók zöme az ablakon át panorámát lát, az utcák izgalmasan kígyóznak.
A legenda szerint a bányaváros története úgy kezdődött, hogy egy pásztor aranyportól csillogó gyíkokat látott, majd követte őket a réshez, ahonnan ki-be bújtak. A feltárás során ezüst tellérekre leltek komoly arany- és réztartalommal. Selmecbányát (Schemnitz, Banska Stiavnica) IV. Béla a tatárjárás után szabad királyi várossá emelte. Bajor és szász bányászokat telepített és ekkor indult be igazán az évszázadokon át ívelő kitermelés.
A nemesfém végül elfogyott, de a pazar, romos paloták közt ott leng még…
…az aranykor szelleme.
ELSŐ BLIKK
A hajdani Arany utcán, az Óváros főutcáján sétálva első látásra nem gondolná az ember, hogy a történelmi Magyarország egykori 3. legnagyobb városában jár. 1782-ben a 23192 lakosú Selmecnél csak Pozsony és Debrecen volt népesebb. Jelenleg csupán 10 ezer körüli a lélekszám.
A város 1996 óta a Világörökség része. A felújítás az utóbbi 10-20 évben gyorsan halad, de még nem teljes.
A még felújításra váró és a már kicsinosított épületek jó kontrasztot adnak.
A felújított házak között úgy mutat egy-egy romos, mint felcsiszolt ezüstdoboz sarkán a patinafolt.
A renovált épületek sokban emlékeztetnek az eredetire, de egyes részletek örökre eltűnnek a friss rétegek alatt.
Gazdag történelmi öröksége mellett Selmecbányán virágzik a kortárs művészet. A legváratlanabb helyeken futhatunk színvonalas kiállításokba, eseményekbe.
A reneszánsz stílusú Újvár 1564 és 1571 között épült és a dél felől érkező török hódítók elől hivatott megvédeni a várost. Ablakaiból és hozzá vezető úton is pazar kilátás nyílik Selmecre és a környező hegyekre. A hat emeletes erődben jelenleg a Városi Múzeum állandó és időszaki kiállításai láthatóak.
REGGELI SÉTA
Mint minden város, Selmec is reggeli fénynél a legszebb. Ilyenkor még szinte üresek az utcák.
Selmecbánya a Selmeci-hegyek tájvédelmi körzet közepén fekszik – túrautak a centrumból is indulnak.
Az Óvár belső része a XIII. században eredetileg bazilikának épült. Buda török bevételének hírére a XV. században erődítménnyé alakították. Fallal és bástyákkal vették körül.
Helyi művész a lakása ablakábán mutatja be a portékáit.
Az Óvár alatti meredek tér.
A romkocsma korán nyit. ( Este egy francia költő tart felolvasást.)
Napfény a téren.
A Hotel Bristol angolszász hangulatot áraszt.
A HEGYEKBEN
Számos túra útvonal közül válogathat, aki a természetbe vágyik.
A 850 méteres Arany-hegyről (Goldberg, Zlaty vrch) 360 fokos körpanoráma nyílik.
Zsákfalu, utolsó ház.
(Valaha) vándor méhész Roburja mézeskalács házikóval.
SÉTA AZ ÓVÁRBAN
Vezetett turnussal járható be az erőd-múzeum.
Belső várudvar, kőtár.
Kapu részlet.
A fenti ékszereket a közeli Sitno (Szitnya) hegycsúcs alatti bronzkori település feltárásakor találták.
A tárlatvezetés 1 órás sok lépcsőzéssel. Kellemesen el lehet fáradni.
Legyen kirándulás, vagy városnézés – nap végére elnehezednek a lábak. Jó levezetés lehet egy teázás a Klopacka teaház panorámás teraszán vagy belső zugaiban.
A Klopacka, vagy kopogó épülete magaslati ponton áll. Maga a klopacska egy zsinórra függesztett rönk, melyen egy fa kalapáccsal lehet városszerte hallható hangjeleket adni. A bányászok mindennapjaiban a kopogás a munkaidő kezdetét és végét jelezte. Hála nekik.
Itt és most jó friss teagőzben beszélgetni.
Időutazni…
*
*
*
*
*
Köszönöm a figyelmet.
*
Új posztokról értesülhetsz a Hálás Utazó Facebook oldalán.
AJÁNLOTT BEJEGYZÉSEK:
A BEJEGYZÉS TRACKBACK CÍME:
KOMMENTEK:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
marczy2019.11.10. 13:45:19
Magukat a selmeci hagyományokat pedig eredendően a német ajkú hallgatók alapozták meg, sok selmeci nótát ma is énekelnek német Burschenschaftokban, de azok már magyar földön átalakultak, selmeciesedtek, ahogy maguk a hagyományok is finomodtak, formálódtak. A selmeci hagyományokat a mai szlovák (sőt lengyel) bányászok és kohászok is tisztelik, tartják, most is megrendezik Selmecen is a szalamandert, ahol a szlovákok mellett most már a magyar bányászok, kohászok, erdészek is tiszteletüket teszik.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal