Egyedi

hangulatú középkori település, ahol megáll az idő és hirtelen nem tudja merre menjen tovább – a meredek lankákon álló poliszban ugyanis nem lehet vízszintesen lépni, hanem mindig csak le vagy fel. Egymással szemközti hegyoldalakon a házak véletlenszerűen szóródnak szét. Kitágul a tér. A lakók zöme az ablakon át panorámát lát, az utcák izgalmasan kígyóznak.

 A legenda szerint a bányaváros története úgy kezdődött, hogy egy pásztor aranyportól csillogó gyíkokat látott, majd követte őket a réshez, ahonnan ki-be bújtak. A feltárás során ezüst tellérekre leltek komoly arany- és réztartalommal. Selmecbányát (Schemnitz, Banska Stiavnica) IV. Béla a tatárjárás után szabad királyi várossá emelte. Bajor és szász bányászokat telepített és ekkor indult be igazán az évszázadokon át ívelő kitermelés.
A nemesfém végül elfogyott, de a pazar, romos paloták közt ott leng még…

blog_bs5460.jpg

…az aranykor szelleme.

ELSŐ BLIKK

A hajdani Arany utcán, az Óváros főutcáján sétálva első látásra nem gondolná az ember, hogy a történelmi Magyarország egykori 3. legnagyobb városában jár. 1782-ben a 23192 lakosú Selmecnél csak Pozsony és Debrecen volt népesebb. Jelenleg csupán 10 ezer körüli a lélekszám.

blog_bs5569.jpg

A város 1996 óta a Világörökség része. A felújítás az utóbbi 10-20 évben gyorsan halad, de még nem teljes.

blog_bs5416.jpg

A még felújításra váró és a már kicsinosított épületek jó kontrasztot adnak.

blog_bs5420.jpg

A felújított házak között úgy mutat egy-egy romos, mint felcsiszolt ezüstdoboz sarkán a patinafolt.

blog_bs5741.jpg

A renovált épületek sokban emlékeztetnek az eredetire, de egyes részletek örökre eltűnnek a friss rétegek alatt.

blog_bs5415.jpg

Gazdag történelmi öröksége mellett Selmecbányán virágzik a kortárs művészet. A legváratlanabb helyeken futhatunk színvonalas kiállításokba, eseményekbe.

blog_bs5718.jpg

A reneszánsz stílusú Újvár 1564 és 1571 között épült és a dél felől érkező török hódítók elől hivatott megvédeni a várost. Ablakaiból és hozzá vezető úton is pazar kilátás nyílik Selmecre és a környező hegyekre. A hat emeletes erődben jelenleg a Városi Múzeum állandó és időszaki kiállításai láthatóak.

REGGELI SÉTA

Mint minden város, Selmec is reggeli fénynél a legszebb. Ilyenkor még szinte üresek az utcák.

blog_bs5727.jpg

Selmecbánya a Selmeci-hegyek tájvédelmi körzet közepén fekszik – túrautak a centrumból is indulnak.

blog_bs5736.jpg

Az Óvár belső része a XIII. században eredetileg bazilikának épült. Buda török bevételének hírére a XV. században erődítménnyé alakították. Fallal és bástyákkal vették körül.

blog_bs5737.jpg

Helyi művész a lakása ablakábán mutatja be a portékáit.

blog_bs5744.jpg

Az Óvár alatti meredek tér.

blog_bs5748.jpg

A romkocsma korán nyit. ( Este egy francia költő tart felolvasást.)

blog_bs5754.jpg

Napfény a téren.

blog_bs5774.jpg

A Hotel Bristol angolszász hangulatot áraszt.

A HEGYEKBEN

Számos túra útvonal közül válogathat, aki a természetbe vágyik.

blog_bs5623.jpg
blog_bs5644.jpg

A 850 méteres Arany-hegyről (Goldberg, Zlaty vrch) 360 fokos körpanoráma nyílik.

blog_bs5670.jpg

Zsákfalu, utolsó ház.

blog_bs5698.jpg

(Valaha) vándor méhész Roburja mézeskalács házikóval.

SÉTA AZ ÓVÁRBAN

Vezetett turnussal járható be az erőd-múzeum.

blog_bs5811.jpg

Belső várudvar, kőtár.

blog_bs5815.jpg

Kapu részlet.

blog_bs5824.jpg

A fenti ékszereket a közeli Sitno (Szitnya) hegycsúcs alatti bronzkori település feltárásakor találták.

blog_bs5836.jpg

A tárlatvezetés 1 órás sok lépcsőzéssel. Kellemesen el lehet fáradni.

blog_bs5853.jpg

Legyen kirándulás, vagy városnézés – nap végére elnehezednek a lábak. Jó levezetés lehet egy teázás a Klopacka teaház panorámás teraszán vagy belső zugaiban.
A Klopacka, vagy kopogó épülete magaslati ponton áll. Maga a klopacska egy zsinórra függesztett rönk, melyen egy fa kalapáccsal  lehet városszerte hallható hangjeleket adni. A bányászok mindennapjaiban a kopogás a munkaidő kezdetét és végét jelezte. Hála nekik.

Itt és most jó friss teagőzben beszélgetni.
Időutazni…

*

*

*

*

*
Köszönöm a figyelmet.


*
Új posztokról értesülhetsz a Hálás Utazó  Facebook oldalán.

A BEJEGYZÉS TRACKBACK CÍME:

https://kuultura.blog.hu/api/trackback/id/15061302

KOMMENTEK:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

marczy2019.11.10. 13:45:19

A cikk nem szól a selmeci bányászati, kohászati és erdészeti akadémia hagyományairól, hogy a ballagás, a szalagavató is eredendően Selmecről származik. Trianon óta a selmeci hagyományok magyar köntösben Sopronban, Miskolcon, Dunaújvárosban, Székesfehérváron élnek tovább, sőt a gépészeknek köszönhetően a Műegyetem egyes karaira is átterjedtek. Balekkeresztelés, firmaavatás, valétálás: Sopronban ezek ma is alapdolgok, ahogy Miskolcon is.
Magukat a selmeci hagyományokat pedig eredendően a német ajkú hallgatók alapozták meg, sok selmeci nótát ma is énekelnek német Burschenschaftokban, de azok már magyar földön átalakultak, selmeciesedtek, ahogy maguk a hagyományok is finomodtak, formálódtak. A selmeci hagyományokat a mai szlovák (sőt lengyel) bányászok és kohászok is tisztelik, tartják, most is megrendezik Selmecen is a szalamandert, ahol a szlovákok mellett most már a magyar bányászok, kohászok, erdészek is tiszteletüket teszik.
 
Válasz erre 
 
 

 

 

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal