Kijöttek a legfrissebb
PISA-eredmények, beárazva az egyes országok oktatási rendszereit: a magyar 15 évesek minden tudásterületen az OECD-átlag alatt maradtak.
Megint megbukott a magyar oktatás a PISA-teszten
A magyar diákok átlagpontszáma kis mértékben javult a legutolsó felméréshez képest, de 2009 óta így is mindhárom területen romlás látszik: olvasásban 18, természettudományokban 12, matematikában 9 pontos a visszaesés az elmúlt tíz évben. Emelkedett a nagyon gyenge teszteket írók aránya is.
Olvasásból a holtversenyes 30., matematikából a 33., természettudományos területen a 32. legmagasabb értéket érték el a magyar tanulók a 79 vizsgált ország, országrész között. Az oktatás és a tudás azonban legfeljebb csak közvetve szól a nemzetközi versenyről, úgyhogy fontosabb, hogy magunkhoz képest hogy szerepeltünk.
A 2009-es csúcsponthoz képest a legutóbbi, 2015-ös mérésen történelmi mélypontot ért el a magyar tanulók teljesítménye, minden területen mélyen az OECD-országok átlaga alá kerültünk, a természettudományos és a szövegértési kompetenciák különösen nagyot zuhantak. Ehhez képest most kompetenciaterületenként 4-6 pontot sikerült javítani, a legtöbbet olvasásban. Ezzel azonban még messze nem sikerült visszahozni azt, amit az elmúlt tíz évben elvesztettünk: a 2009-es eredményeknél még mindig körülbelül húsz ponttal vagyunk lejjebb, az oktatási átalakítások közben tehát romlott a tanulók tudása – erre a rutinszerű válasz, hogy a nagy rendszerátalakításoknak időre van szükségük, hogy egy ilyen teszten is éreztessék a hatásukat.
A PISA-tesztekkel az OECD három nagy tudásterületet mér fel háromévente. A legutóbbi, 2018-as felmérésben 79 ország vett részt, ezekben vizsgálták a 15 évesek matematikai, természettudományos és olvasási kompetenciáit – jellemzően olyan elgondolkodtató, önálló megoldást igénylő, életközeli feladatokon keresztül, melyekre a kritikák szerint a magyar iskolák amúgy sem készítenek fel igazán.
Az elmúlt években a PISA-mérések jelentősége hatalmasra nőtt, a szakemberek és a szélesebb közvélemény is hajlamos ezekből az eredményekből következtetni teljes oktatási rendszerek sikerességére vagy sikertelenségére. Ez a PISA-fetisizmus sokak szerint már túlzó és kontraproduktív is lehet, az eredmények ezzel együtt hiánypótlóak: a mérés-értékelés legkomolyabb nemzetközi módszertanával kialakított tesztek az adott oktatási minisztériumok, állami és egyéb fenntartók érdekeitől függetlenül mutatják, merre tart egy-egy ország iskolája, hosszú távon hogyan változik a színvonal.