Amit nem tudunk.
A hvg.hu több szakértővel is beszélt a törvény értelmezéséről, és ezek után is nagyon sok nyitott kérdés maradt:
mi történik, ha valaki nem tudja kifizetni a műtét költségét? Azt is adók módjára hajtják be, vagy átváltható szabadságvesztésre?
az elmaradt tb-t is behajtják az illetőn vagy „csak” a beavatkozás költségét?
ha valaki rendezi a tartozását, miután érvénytelenítették a TAJ számát, mennyi időn belül lesz ismét biztosított?
mi van, ha valakiről téves jelzést ad a rendszer, ahogy ez manapság is előfordul?
Kincses Gyula MOK elnök további aggályokat is felvetett: csúszhat az ellátás, hiszen a beteg aktuális fizetőképességén múlik, hogy megkapja-e azt. Ha ő rendezi jogviszonyát, a késői diagnózis vagy beavatkozás magasabb költséggel terheli meg a tb-t. Kincses szerint az egész helyzet megmérgezi az orvos-beteg viszonyt. „Nem lehet ezt az orvosokra terhelni, hogy velük kezdjen el veszekedni a beteg, hogy ő befizette-e tb-t vagy sem.”
Ezzel a háziorvos Komáromi is egyetért: Magyarországon jellemzően nem fordul elő, hogy mielőtt a beteg a rendelőbe lép, valaki elvegye a leleteit, beazonosítsa és ellenőrizze, hogy van-e jogosultsága. „Már rég panaszkodik az orvosnak, mire az asszisztens előkeresi a gépből és szól, hogy nincs biztosítása. Innentől az orvosnak kell megmondania, hogy ezért fizetni kell.” Ez az időt is viszi, és arra számít, a beteg spontán vagy tudatosan küzd majd azért, hogy ne kelljen fizetnie.
A 300 forintos vizitdíj miatt is mekkora patália volt, itt meg nagyságrendekkel többről van szó
– mondja Komáromi. Olyanoknak kell majd fizetniük, akik ehhez nincsenek hozzászokva, „nem lehet fél év alatt átállítani egy országot erre a változásra.” A jogszabály 2020. július 1-én lép hatályba, onnan ketyeg a 3 hónap, Pénzügyminisztérium szerint tehát van elég idő a felkészülésre. A Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Asbóth Márton viszont azt mondja, ennél a jogszabálynál a szokásosnál is kritikusabb a felkészülési idő, hiszen kifejezetten rossz érdekérvényesítő képességű embereket is érint az intézkedés. Az nem aránytalan követelés, hogy az állampolgár rendezze jogviszonyát, azonban itt mindkettőjük szerint nagyon komoly kormányzati tájékoztató kampányra van szükség.
A MOK sem vitázik azzal, hogy meg kell fizettetni a járulékot, arányos mértékben még szankcionálható is az elmaradás, de a szükséges ellátást szerintük nem lehet megtagadni fizetőképtelenség esetén sem. Ez ugyanis
szélsőséges helyzeteket idézne elő és veszélyeztetné a gyógyítás folytonosságát.