A Másik Magyarország a kétezervalahányas években Aszódi Barnabás vezetése alatt állt. Bár az ország kifelé stabilnak, gazdaságilag nyitottnak és virágzónak volt mondható, a legkeményebb diktatúra uralkodott. A hasonló rezsimek ellen előbb Szlovákiában, majd Horvátországban és Szerbiában is forradalom tört ki, amit a nyugati közvélemény egy idő után „dunai tavasznak” nevezett el. A forradalom szele elérte Aszódi Magyarországát is.
Tömegtüntetések kezdődtek Budapesten. A Kossuth térre vonultak a demokratikus átalakulást követelő egyetemisták és polgárok, de hamar megjelentek velük együtt az utcán a bolsevik-hungaristák és a vallási fanatikusok is. A békés tüntetések hamar fegyveres összetűzésbe torkolltak. Aszódi rezsimje hihetetlen brutalitással próbálta meg elfojtani a felkelést. A rendőrök éles lőszerrel vadásztak a tüntetőkre az utcákon. Több mint száz embert lőttek le. A Hősök terén és az Andrássy úton patakokban folyt vér. A tüntetések az egész országra átterjedtek, ezért Aszódi a hadsereget is bevetette saját népe ellen. Tankokkal próbálta megállítani az ellenzéket, Szeged városában 220 tüntetőt öltek meg.
https://index.hu/belfold/2016/12/19/ilyen_lenne_aleppo_-_budapesten/