… idő szerint
szerda este. Trump 1789 óta a harmadik amerikai elnök, aki ellen az alsóház vádat emelt, bár a várakozások szerint két elődjéhez (Andrew Johnsonhoz és Bill Clintonhoz) hasonlóan őt sem fogják elmozdítani tisztségéből az impeachment, azaz az alkotmányos felelősségre vonási eljárás eredményeként.
A demokrata párti többségű alsóház, a képviselőház két vádpontban vonta eljárás alá Trumpot, egyrészt hatalommal való visszaélés (230–197 arányban), másrészt az ellene folyó kongresszusi vizsgálat akadályozása miatt (229–198). Mindkét pontban nagyrészt a pártvonalakat követte a szavazás, a republikánusok mindannyian ellenezték a vádemelést, a demokraták közül pedig ketten, illetve hárman nemmel szavaztak, egy képviselő (az elnökjelöltségért versenyben lévő, bár teljesen esélytelen Tulsi Gabbard) mindkét esetben tartózkodott.
A szavazást hatórás vita előzte meg a képviselőházban, amely során a demokrata párti felszólalók a demokrácia védelméről beszéltek, Nancy Pelosi demokrata házelnök pedig azzal indokolta az eljárást, hogy Trump „veszélyt jelent a nemzet biztonságára és a választások tisztaságára”. A republikánusok és a vitát a Twitteren kommentáló Trump viszont „boszorkányüldözésnek”, a demokratikusan megválasztott elnökkel szembeni „puccsnak”, „AMERIKA ÉS A REPUBLIKÁNUS PÁRT ELLENI TÁMADÁSNAK” nevezték az eljárást, megkérdőjelezve annak legitimitását.
A vádemelést követően az impeachment-eljárás a törvényhozás felsőházában, a szenátusban folytatódik. A felsőházban azonban az elnök elítéléséhez és hatalomból való elmozdításához kétharmados többség kell. Ehhez képest Trump Republikánus Pártja szűk többségben van a kamarában (a 100-ból 53 hellyel bír), így a szerdai vádemelés ellenére nem valószínű, hogy az eljárás Trump lemondatásával ér majd véget. Ettől függetlenül politikai jelentősége még lehet a dolognak, bár egyelőre nehéz megmondani, hogy ki járt és jár jobban vele.
A vád szerint zsarolt
A magyarra általában alkotmányos felelősségre vonási eljárásként vagy vádeljárásként fordított impeachment a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvényhozás felelősségre vonja az elnököt, ha felmerül a gyanú, hogy „árulást, zsarolást vagy más főbenjáró bűncselekményt” követett el. Az ügy első szakaszában az alsóház kivizsgálja a gyanút, és a bizonyítékok fényében egyszerű többséggel dönt arról, hogy vádat emeljen-e az elnök ellen. A második szakaszban a szenátusnak kétharmaddal kell döntenie arról, hogy az elnök bűnös-e. Ha a szenátus így dönt, az az elnök hatalomtól való megfogsztását eredményezi. (Az ügy és az eljárás részleteit szerdán hosszabban is összefoglaltuk.)
A Trump ellen felhozott és szerdán megszavazott első vádpont alapja, hogy az elnök a nyáron arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, indítson korrupciós vizsgálatot Joe Biden demokrata párti exalelnök fia ellen, aki korábban egy ukrán gázipari cég igazgatótanácsának tagja volt. A kérés a két elnök július 25-i telefonbeszélgetésén hangzott el, amelyről értesülve egy hírszerzési tiszt belső panaszt tett, mert úgy ítélte meg, Trump ezzel megsérthette a választási törvényt. Az ügy szeptemberben került napvilágra, a képviselőház igazságügyi bizottsága ekkor kezdett vizsgálódni.
A hatalommal való visszaélés alapja, hogy a vád szerint Trump kérését egy, a kongresszus által Ukrajna számára megszavazott 400 millió dolláros katonai segély visszatartásával nyomatékosította. Ez a vádpontokat megfogalmazó képviselőházi igazságügyi bizottság szerint zsarolásnak minősül.
A dolog különösen azért érdekes, mert Joe Biden jelenleg versenyben van a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, sőt felmérések szerint az ellenzéki mezőny legnépszerűbb tagja, más szóval Trump potenciális kihívója a 2020-as elnökválasztáson. A demokraták szerint tehát arról van szó, hogy az elnök hatalmával visszaélve zsarolt egy külföldi vezetőt, hogy indítson vizsgálatot fő kihívójának családja ellen, és ezzel avatkozzon be oldalán a jövő évi voksolásba.