Az elmúlt hónapokban
számos kiváló magyar közgazdász jelentetett meg publicisztikát a klímaváltozás gazdasági aspektusairól (így Antal Dániel, Balásy Zsolt, Felcsúti Péter, Tóth István György, illetve itt említendő még Hamecz István, Bartus Gábor és Zsoldos István klímavitája). Miközben mindegyik cikk elismeri az ember okozta klímaváltozást, egy részük harciasan elutasítja és veszélyesnek titulálja az úgynevezett klímahisztériát. Most akkor a klímaváltozástól kell rettegni, vagy a klímahisztériától?
Bár a cikkek szerteágazóak, három tézis jelenik meg leginkább Balásy Zsolt és Tóth István György cikkeiben, amivel vitába szállnék. A szerzők először is úgy látják, hogy a klímaváltozás okozta károk nem is annyira súlyosak, a közkeletű aggodalom túlzott. Másodszor is attól tartanak, hogy a klímaváltozás elleni határozott fellépés a létező piacgazdaság és a demokratikus jogok jelentős csorbulásával járhat, ami messze túl nagy ár. Végül, szerintük kifejezetten káros a média és számos politikus által is alkalmazott, a klímaváltozás veszélyeire épülő kommunikáció. A következőkben amellett érvelek, hogy mindhárom tézis alapvetően téves.
Első tévhit: nem is akkora nagyok a károk
Sokan éles kontrasztot vélnek felfedezni aközött, hogy Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) és egyéb szakértők egyszerre jeleznek előre súlyos környezeti válságot és relatíve mérsékelt gazdasági károkat. A kettő közül pedig a fent idézett közgazdászok inkább az utóbbit hangsúlyozzák.
https://qubit.hu/2019/12/23/most-akkor-a-klimavaltozastol-kell-rettegni-vagy-a-klimahiszteriatol