Az amerikai-magyar Agnes Denes évtizedekkel megelőzte a korát. A művész nem egyszer foglalkozott már monumentális méretű művekkel: 1982-ben egy nyolcezer négyzetméteres építési törmelékkel teli területből csinált búzaföldet, néhány évvel később pedig több ezer fát ültetett Ausztráliában és Finnországban. Dénes Ágnes, a vizionárius.Családja a második világháború alatt vándorolt ki Svédországba. Tizenévesen az Egyesült Államokba költözött, és festészetet tanult a The New School intézményben és a Columbia Egyetemen. Érdeklődése a természet– és társadalomtudományok felé fordult. Filozófiát, nyelvészetet, pszichológiát, művészettörténetet, irodalmat, zenét tanult, és ismereteit vizuális művészeti alkotásaiban használta fel. A gyakran monumentális méretű művek környezeti, kulturális és társadalmi témákkal foglalkoznak. A Búzaföld (1982) (Wheatfield – A Confrontation) a legismertebb, és a Public Art Fund támogatásával valósult meg. Manhattanben egy építési törmelékkel teli kb. 8000 m² területet megtisztítottak, termőföldet hordtak rá. Azután felszántották, búzával bevetették, végül learatták. A búza a Minnesota Museum of American Art által rendezett vándorkiállítás keretében jutott el a világ 28 városába 1987 és 1990 között. Az emberek kis csomagokban vitték el, és újra elültették. A szalmát a New York-i rendőrség kapta meg lovai számára.[3]
Alkotásai, rajzai láthatók többek között a Metropolitan Művészeti Múzeumban, a Modern Művészeti Múzeumban, a Smithsonian American Art Museumban, Nürnbergben a Kunsthalléban, Stockholmban a Moderna Museetben, Jeruzsálemben az Izrael Múzeumban.